Terjeszkedik a magyar parlament. Két év múlva az Országgyűlés hivatalai vadonatúj épületbe, a Kossuth téri metróállomás fölött megépülő irodaházba költöznek. A részletekről egyelőre keveset tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a bontási munkák szeptemberben megkezdődnek. A 2-es metró novembertől három hónapon át csak átrobog az állomáson, de nem áll ott meg. Épül egy alagútrendszer is a Parlament és az új képviselői irodaház között, emiatt egy időre 2017-ben a 2-es villamos sem jár majd. A budapestieknek tehát megint kényelmetlenséget kell elviselniük, ám cserébe páratlan építészeti élménnyel gazdagodnak. Az épület külső homlokzata ugyanis illeszkedni fog a tér arculatához.

A kormány úgy döntött, hogy az irodaház a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as határozatának megfelelően Hüttl Dezső műegyetemi tanár eredeti tervei szerinti külsőt kap, belül viszont modern, 21. századi kialakítású lesz. Wachsler Tamás, a tér és környéke megújítását célzó Steindl Imre-program vezetője az InfoRádiónak a múlt héten beszélt először arról, hogy az egykori MTESZ-székházat mégsem építik át, hanem lebontják, ugyanis a szakértők arra jutottak, hogy az épület alapjai-nak megerősítése és a hibák kijavítása közel annyiba kerülne, mint egy vadonatúj létesítmény felhúzása.

NÉGY ÉV CSÚSZÁS

Az új országgyűlési irodaháznak egyébként az eredeti tervek szerint már a Kossuth tér rekonstrukciója 2014-es ünnepélyes átadására el kellett volna készülnie, ám bonyolult jogviták hátráltatták a beruházást. A tulajdonos szervezetek keresztbe-kasul perelték egymást, s a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem tudta gyorsan végigvinni a kisajátítási eljárást.

Négy évvel ezelőtt a kormányzat egymilliárd forintot különített el arra a célra, hogy állami kézbe kerüljön az épület, ám hogy végül mennyibe került, arról nem közölt adatokat. A projektet gyorsítja, hogy a beruházást kiemeltté nyilvánította a kabinet, s rögtön a kisajátítást követően, már 2014-ben minden műszaki és építési engedélyt megadtak az illetékes szakhatóságok.

Ha minden a tervek szerint halad, 2018 szeptemberében már birtokba vehetik az irodaházat az Országgyűlés hivatalai. Érdekesség, hogy a Parlament épülete és az új irodaház között egy föld alatti folyosó épül - ennek is megvannak már két éve a műszaki engedélyei -, s az Országházban dolgozók, a képviselők és szakértőik, a meghívottak s az újságírók is innen közelíthetik meg a törvényhozás épületét. Mindez azt jelenti, hogy 2018-tól nem a Parlamentben történik a beléptetés, hanem tőle több száz méter távolságban. Ennek elsősorban biztonsági okai vannak, másrészt a praktikumot is szolgálja, mivel a képviselőknek és munkatársaiknak nem kell ki-be járkálniuk, hanem ha egyszer keresztülmentek az ellenőrző ponton, utána az alagútban gyorsan, akadálytalanul közlekedhetnek a két épület között. A turisták továbbra is az Országház északi részén, a látogatóközponton keresztül juthatnak be.

A föld alatti folyosó nyílt árkos eljárással készül, nem alagútfúrással, emiatt fel kell bontani a Kossuth tér nemrég felújított burkolatát, ami tovább emeli a költségeket. A tér rekonstrukciójára korábban 16 milliárd forintot költöttek.

HÁZELNÖKI REZIDENCIA

A Kossuth tér megújítási tervének része a Balassi Bálint utca 1-5. alatti épület felújítása és átalakítása, amelynek legfelső szintje 2018 szeptemberétől a mindenkori házelnök rezidenciájaként szolgál.

A munkálatok itt is ősszel kezdődnek, az Országgyűlés sajtóirodájának közlése szerint a homlokzat és a tetőidom is visszanyeri eredeti állapotát. Az épületben kap helyet a parlamenti őrség teljes állománya. Kevéssé ismert, hogy az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény a Balassi Bálint utcai épületet jelölte ki a házelnök lakhelyéül, ezért kell azt renoválni, s mint azt a parlament sajtószolgálata közölte: „Az átépítésnek köszönhetően a következő országgyűlési ciklus házelnöke már az erre a célra kialakított, a biztonsági előírásoknak minden szempontból megfelelő lakásba költözhet."

A Steindl Imre tervei alapján 1899-ben befejezett, eredetileg négyemeletes lakóházban az Országgyűlésben dolgozó tisztviselők számára alakítottak ki bérlakásokat, és az épület belső udvarán helyezték el a Parlament fűtését biztosító kazánházat. „Az ostrom utáni lakásínség idején sebtében beépítették a tetőteret, ezzel eltűntek azok az építészeti megoldások, díszítések, amelyek egyértelműen jelezték az épület Országházhoz tartozását" - idézte fel a ház történetét Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke.

Az Országgyűlés Sajtóirodája a Figyelőt arról tájékoztatta, jelenleg egyik beruházás esetében sem készültek még el a tervek, a várható költségek ezért most legfeljebb nagyságrendileg becsülhetőek, 10-12 milliárd forintra. Pontosabb költségbecslést a részletes műszaki tartalom ismeretében tudnak majd adni. A tényleges költségekről pedig a kivitelező kiválasztása és a szerződéskötés után várható részletes beszámoló.

A cikk megjelent a Figyelő 2016/34. számában!