A minap egy egyszerű, félcolos, csöpögő kerti csapra kértem javítási árajánlatot. Mivel az aknában lévő, nehezebben elérhető fagytalanítócsapot is cserélni kellett, így – persze áfa nélkül – mintegy 40 ezer forintos munkadíjajánlatot kaptam. Ráadásul nem is a méregdrága gyorsszolgálattól, csak egy helyi lapocskában hirdető, szimpatikusnak látszó szerelőtől, aki pár utcányi távolságról érkezett – volna. Végül inkább egy ismerős ezermester srác jött, aki munka után, fusiban, a város túlsó végéről buszozott hozzánk, és egy tízesért elvégezte a 45 perces beavatkozást. Igaz, két hétig kellett „imádkozni” neki, hogy orrán-száján folyik a csap, fáradjon már ide a nettó bő tízezres órabérért.
A történet nem egyedi, és nem gondolom persze, hogy egy vízszerelőnek a portásokéval, őrző-védőkével, árufeltöltőkével vagy épp a partvist markolókéval azonos bért kellene hazavinnie, de tény: a...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/35 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!