A nyugdíjra való előtakarékosságnak sok formája van, ezek közé tartozhat a lakásbefektetés - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amelyben a KSH hivatalos és a saját - több mint 150 ezer lakáshirdetés - adatai alapján azt vizsgálta, hogy miként alakultak hosszabb távon a lakásárak, a bérleti díjak, és a nettó keresetek.

Jelentős áremelkedés hosszú távon

A kétezres évek elején induló lakáspiaci fellendülés előtt, 1999-ben a hivatalos KSH-adatok szerint 60 ezer forint körül volt a lakások átlagos négyzetméterára, ami az idei első negyedévre megtriplázódott, 317 százalékkal nőtt. Ez önmagában is komoly áremelkedés, de a valódi értéknövekedéshez az inflációt is figyelembe kell venni: 1999-hez képest az infláció mértéke 212 százalékos volt. Az ezredforduló óta az ingatlanárak megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak, azaz a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: a 2009-ben elmélyülő válság kedvezőtlen hatással volt a lakásárakra, de évtizedes távlatokban felértékelődés figyelhető meg az ingatlanpiacon.

A szakember szerint egy jó ingatlanbefektetés jelentős megtakarítást igényel, ám több szempontból is megoldást jelenthet a nyugdíjas évekre. Egyrészt a lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amelyből bármikor kiszállhat: igaz nem egyik napról a másikra, de eladható. “Ez abban az esetben fontos, ha esetleg már a nyugdíj előtt szükség lenne a befektetés értékére pénz formájában - mondta Balogh László.

Bérleti díj, mint többletjövedelem

A lakások hosszú távon felértékelődhetnek, ráadásul a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbe adása állandó jövedelmet is biztosít. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett 60 négyzetméteres kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60 százalékát emésztették fel. A következő években csökkent ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: akkor átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45 százalékát tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése, és idén már a nettó átlagfizetésnek több mint felét viszi el a lakbér Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a vizsgált méretkategóriában.

Balogh László szerint az utóbbi években látott bérletidíj növekedés és a nettó keresetek emelkedése alapján egy lakásbefektetés az átlagos nettó átlagkereset több mint felét is biztosíthatja többletjövedelemként a nyugdíjba vonulás után. “Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy olyan becslés, ami az 1999 óta bekövetkezett eseményeket veszi figyelembe. Egy-egy esetleges gazdasági sokk vagy elhúzódó válság könnyen felülírhatja a prognózist. Azonban azoknak a háztartásoknak, akiknek a pénzügyi mozgástere megengedi, egy jó helyen vásárolt lakás felértékelődése és a bérleti díjból adódó többletjövedelem, nyugdíjcélú megtakarításként is szolgálhat” - tette hozzá a szakember.

Félmillió háztartás már felkészült

Az ingatlan.com szakértője kiemelte, hogy a jövőben a piac is adott a lakásbefektetések számára. A KSH legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás - az összes háztartás 12 százaléka - rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ezek a háztartások a következő években további keresletet támaszthatnak a lakáspiacon. Az ingatlan.com szakértője szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, a használt lakások piacán látható fellendülés, az új építésű lakások iránt kialakult erős kereslet és várható kínálatbővülés, az elhalasztott lakásvásárlások mellett az állami lakástámogatási programok és a nettó reálkeresetek emelkedése is biztos alapot adnak az ingatlanpiac fejlődésének.