- Ön most érkezett haza Lengyelországból. Épül már ott az illiberális demokrácia, vagy még tartják magukat a múlt erői?
- Évek óta tartanak Krynicában egy nagy gazdasági konferenciát, persze számos politikus is részt vesz rajta, az idén például Orbán Viktor is ott volt. Idén erős volt a magyar gazdaságdiplomáciai részvétel, bár kicsit hiányoltam a vállalatokat, az olajiparon kívül nem nagyon voltunk jelen. Korábbi tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy a lengyel vállalkozói osztály magabiztosabb, felkészültebb, mint a magyar. Fiatalabbak a menedzserek, és nem az állami segédlettel hirtelen elgazdagodó fajtából valók. Meggazdagodnak, nem pedig elgazdagodnak. Sokkal folyamatosabb, szervesebb a lengyel gazdaság fejlődése, mint a magyaré. Ennek okait keresve vissza lehet menni még a rendszerváltás előtt időkig. Az 1980-as válság százezreket katapultált külföldre. Az olvasó talán még emlékszik a nálunk is jelen lévő lengyel piacokra. Valahogy rájuk mindig lenézően legyintett a magyar közvélemény.

- Szerszámkészlet, fúrógép...
- Igen, erről beszélek. De ez a réteg levált az államról, és megtanulta, hogy talpon maradjon. A lengyel siker okai közé tartozik a mezőgazdaság szervesebb fejlődése is, fontos tényező továbbá az amerikai lengyel diaszpóra támogatása. A lengyelek közül százezrek dolgoznak külföldön, s akik hazamennek, azok hasznosítják a külföldi kapcsolataikat, tapasztalataikat.

- De tényleg visszamennek? A külföldön munkavállalókkal kapcsolatban épp az az egyik legnagyobb félelem, hogy az otthon megszerzett tudást más országban hasznosítják.
- Egy dinamikusan fejlődő országba visszamennek, mert megéri nekik. A lengyel magánszektor dinamikája erősebb, mint a miénk. És ebbe beleértem a kis, a közepes és a nagyvállalatokat egyaránt.

- Ez szabályozási, gazdaságpolitikai kérdés lenne?
- Az állam sokat tud rontani, kicsit javítani, de nem hinném, hogy a lengyel gazdaságpolitika jobb lett volna, mint a térségben bárhol. Viszont a társadalom dinamikája erősebb, beleértve az üzleti szektort is. Néha egy nemzeti tragédia provokál ki olyan változásokat, amelyek megszakítanak évtizedek óta tartó folyamatokat. A homogén fejlődés viszont gyakran jár azzal a mellékhatással, hogy beszűkül az adott társadalom horizontja. Az a vállalkozói réteg, amely Magyarországon nem krízisben, hanem az 1980-as évek elején útjára indult, rosszul kondicionált volt. Ők most elérték a 60-70 éves kort. Váltás jön, és nagyon nagy kérdés, hogy ez sikeres lesz-e. Megjelenik-e Magyarországon egy új, fiatal polgári és piaci vállalkozói réteg, amely nem az államon élősködik.

További részletek a Figyelő 2016/37. számában!