„Ez egy hatalmas nagy f...ság" - reagáltak nem túl irodalmi stílusban lapunk munkatársának Orbán Viktor környezetéből arra a mostanában felkapott elméletre, hogy a kormány a kvótáról szóló október eleji népszavazást tulajdonképpen egy előrehozott választás főpróbájának szánja. A baloldali körökben, de a centrumtól bőven jobbra álló Jobbik berkeiben is egyre valószínűbbnek tartott terv lényege, hogy az őszi szavazást követően olyan lendületben maradhat a kormánypárt, amivel 2017 elején könnyen újra a 2010-es parlamenti választásokhoz hasonló kétharmados győzelmet lehetne elérni. A Fidesz kampánycsapata lendületben van, melynek ereje kitartana a jövő év elejéig, egy magabiztos siker a népszavazáson pedig a választókban is megerősítené a hitet, hogy jelenleg a Fideszen kívül nincs kormányzóképes erő az országban.

„Miért, mi fog változni 2018 tavaszára" - tette fel név nélkül nyilatkozónk a költői kérdést az esélyek várható alakulását megvitatva. Aki azt hiszi, hogy addigra képes lesz megújulni az ellenzék, s valódi alternatívát tud majd nyújtani Orbánnal szemben, az nagyon téved - árult el valamit a kormány belső köreinek megítéléséről is azzal kapcsolatban, mennyire várják magabiztosan a következő országgyűlési választást a kormányzó erők. Nem fog meggyengülni a miniszterelnök, hiú ábránd ezt várni - fogalmazta meg egyértelműen, hogy az Orbán politikai erejének hanyatlásában bízó ellenzék szerinte mennyire tévúton jár.

Mint lapunknak más forrásaink kifejtették, a Fidesszel szemben álló pártok közül még a Jobbiknak állhat leginkább az érdekében, hogy napirenden tartsa az előrehozott választások ügyét. Egyrészt, mert a Fidesz leváltására - pusztán a múltbeli teljesítmények összevetése okán - nekik lenne a legnagyobb esélyük mostani állás szerint. A baloldal még önmaga definiálásával sem végzett, saját táborukon belül sem tudták tisztázni az igazodási pontokat, ráadásul a 2009 előtti időkből származó kormányzati örökségük máig nyomasztja őket. A választók még mindig nem hiszik el, hogy az MSZP, illetve a többi, liberális-baloldali politikai tömörülés képes lenne vezetni az országot. A Jobbik ebből a szempontból „szűz", nem kell ilyen negatív előképpel megküzdeniük, hiszen soha nem voltak kormányon. Igaz, pont ennek okán nem is tudták még bizonyítani alkalmasságukat. Mindent egybevetve mégis előnyösebb pozícióból várják a következő választási megméretéseket, mint az ellenzék más képviselői.

A kvótáról szóló népszavazásról szóló kampány azonban nem a legalkalmasabb terep számukra, hogy megmutathassák önálló arcukat. A menekültpolitikájuk alapvetései megegyeznek a Fideszével - nem fogadunk be és nem is fogadunk vissza menekülteket, már a határon meg kell akadályozni a bejutásukat az országba - az idő pedig elhomályosította, hogy melyik párt vallott ebben a kérdésben először határozott álláspontot. A Jobbik megpróbálta visszavenni a kezdeményezést azzal a javaslatával, hogy népszavazás helyett a parlament rögzítse az alaptörvényben a menekültek befogadására vonatkozó irányelvet. Mint jelezték, ez a jogi aktus erősebb felhatalmazást adna a kormánynak a Brüsszellel folyó vitákban. Ezt a kezdeményezésüket azonban lesöpörte az asztalról a parlament kormánypárti része. Innen tovább már nem vezet az út a Jobbik számára, hangjuk nem hallatszik ki tisztán az ezerrel dübörgő kormányzati propagandagépezet mögül. Vona Gábor pártelnök ezért az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitányán a miniszterelnökhöz intézett kérdéseiben visszatért a kormányt, valamint személyesen Orbán Viktort érintő korrupciós vádjaihoz.
Ezek a témák most nem tudják áttörni a nyilvánosság falát, de a kvótaszavazás után felerősödhetnek. Vitatható ügyekből pedig van bőven, a Jobbik kezdeményező helyzetbe kerülhet ebben az időszakban. Főleg, ha a népszavazás esetleg eredménytelen lenne, pláne, ha az igenek kerülnének többségbe. Ezt azonban a kormányoldalon elképzelhetetlennek tartják, mint ahogy azt is, hogy bárki meg tudja őket akár csak szorítani 2018-ban. Az előrehozott választás ebben a helyzetben nem aktuális.

A Kossuth rádió pénteki adásában, a szokásos miniszterelnöki interjúban beszélt Orbán Viktor arról, hogy már tudja, mi lesz a következő lépés október 2-át, vagyis a kvóta-népszavazást követő napon. Részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni, így nem derült ki, hogy parlamenti jogszabályalkotásra gondol - ami megerősíti a voksolás eredményét, egyben erős jogi felhatalmazást ad a kormány számára - vagy valami másra. Mivel szabad teret engedett az értelmezéseknek, többen úgy fejtették meg szavait, hogy akár előrehozott választás is szerepelhet a miniszterelnök tervei között. Így nyilatkozott mások mellett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke. A hivatalos válasznyilatkozatok elsősorban Gyurcsányt kritizáló tartalommal jelentek meg, egyértelmű elhatárolódás nem történt az ellenzéki vélemények szerint.