- A Wizz Air Budapest Félmaratont 2 óra 2,5 perc alatt futotta le. Elégedett? 
- Nem volt könnyű. Bóta Kinga sokszoros világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes kajako ssal futottam együtt, és mivel az első félmaratonján vett részt, azt gondoltam, hogy kettőnk közül én leszek a húzóember. Nem így történt. Kinga bement 2 óra alá, én 18 kilométernél „falnak mentem". De az esemény maga fantasztikus volt, mindig jó egy ilyen részesévé válni.

- Kijevben vagy Szkopjéban a Wizz Air Maratont is lefutja?
- Lehet, hogy ebben az évben erről le fogok csúszni, de mindenképpen „be kell kerülnie a brigádnaplóba" a maratonnak is.

- A cég híres a szigorú költséggazdálkodásáról. Az ilyen szponzorációs döntések is Excel-alapon születnek?
- Az utcai futás összhangban van azzal, amit a l&e acute;gitársaság képvisel, így alkalmas a márkaüzenet tolmácsolására. Azt mondjuk, hogy a légi közlekedés egy olyan szolgáltatás, amelynek mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. Próbálunk életminőséget javítani azáltal, hogy elérhetővé tesszük a világot az emberek számára. Az utcai futás is pont ilyen. Senkinek nem lejt a pálya, mindenki az idővel szemben fut, és jobb életet lehet élni, ha egészségesek vagyunk, sportolunk. Persze racionális döntést hozunk egy ilyen kérdésben. Azt látjuk, hogy a külföldi résztvevők száma folyamatosan növekszik, mióta három éve bekapcsolódtunk az esemény támogatásába. Gyönyörű a pálya, 21 kilométert futva végig lehet nézni gyakorlatilag egész Budapestet.

A teljes interjú a Figyelő 2016/38. számában olvasható!