A szaktárca közleménye szerint Türkmenisztán is megtette a szükséges lépéseket az adóegyezmény ratifikációja érdekében, így az adóegyezmény hatályba lépésére még 2016-ban sor kerül, és 2017. január 1-jétől alkalmazhatóvá válik a partnerállamok között.

Az egyezmény célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a magyar-türkmén kétoldalú kapcsolatokban, azáltal, hogy kizárja a kettős adóztatást, és meghatározza, hogy a partnerállamok egyes jövedelem- és a vagyontípusokat milyen körben adóztathatnak.

Ennek köszönhetően, ha például egy magyar állampolgár Türkmenisztánban dolgozik, a munkabér utáni közterheket csak az egyik államnak kell megfizetnie. Azt, hogy az "adószedés joga" melyik országot illeti meg, az egyezmény határozza meg.
Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét ország befektetői számára, ami elősegítheti a gazdasági kapcsolatok további élénkülését, a tőkebefektetések növekedését.

Magyarország és Türkmenisztán között 2015-ben kezdődtek tárgyalások a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén. Az egyezmény a legújabb nemzetközi kívánalmaknak megfelelve tartalmazza az adóhatóságok közötti adóügyi információcsere lehetőségét, amely teljes körű, azaz a banktitokra is kiterjed, és kedvezménybeli korlátozást fogalmaz meg arra az esetre, amennyiben célzottan, csak az adóegyezmény előnyeinek kihasználására törekszik az adózó.