A magyar kormánynak sikerült megvédeni a hazai dohánykereskedelmi modellt az Európai Unióval szemben, így az a jövőben is állami kontroll alatt működhet. Erről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter több ízben is beszámolt a legutóbbi kormányinfók alkalmával. Most odáig jutott az ügy, hogy egy törvénymódosítást nyújtott be a Miniszterelnökség a dohánypiac szabályozásának korrekciójáról. Az EU ugyanis csak úgy ment bele a struktúra fenntartásába, ha néhány apróbb módosítást végrehajt a kormány. Erről a javaslathoz csatolt indokolásban számol be az előterjesztő. Megjegyzik továbbá, hogy „közel egy évvel a dohány-kiskereskedelmi ellátó rendszerének bevezetését követően megállapítható, hogy az beváltotta a hozzá fűzött reményeket." Az uniós joggal való harmonizáció miatt azonban apróbb korrekciókat kell végrehajtani, az Európai Bizottság kéréseit teljesítve. A törvényjavaslat elfogadása esetén az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatai bővülnek, például a piaci szereplők esetlegesen felmerülő jogvitáiban a részvénytársaság a jövőben mediációs feladatokat láthat el.

Tisztázza továbbá a javaslat, hogy a jövőben milyen kivételes esetben nem muszáj a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolnia dohányterméket a kiskereskedőnek. Amennyiben egy kolléga - tehát egy másik dohány-kiskereskedő - elveszíti vagy visszaadja jogosultságát (tehát elbukja a koncessziót, vagy csődbe jut) e termékek értékesítésére, akkor tőle a meglévő készleteit 60 napon belül más dohány-kiskereskedők felvásárolhatják.

Ezeken túl az új, 2017-től hatályos jövedéki szabályokat is rögzítik a javaslatban. Ezeket azért kell kiegészíteni, mert újfajta dohánytermékek jelentek meg az európai piacon, s a törvényalkotó fel kíván készülni a magyar piaci bevezetésükre.
A dohánymodell tehát túlélte a vitát Brüsszellel. Érdemes felhívni a figyelmet Lázár János pár héttel ezelőtti mondataira, melyeket a Figyelő munkatársának kérdésére mondott el egy kormányinfón. A miniszter szerint, ha Brüsszelt sikerült meggyőzni a magyar dohánykereskedelmi rendszer jogszerűségéről, akkor más termékek esetében is érdemes elgondolkodni a hasonló szisztéma bevezetésén. Példaként pedig a gyógyszeripart említette.