Máté apja először tajtékzott, amikor megtudta, hogy a svájci hotel-management képzés díja a bentlakásos ellátással együtt szemeszterenként több, mint 3 millió forint. Megenyhült, amikor hallotta, hogy a diákok átlagosan havi 2200 svájci frankot visszakereshetnek a második félév során, ugyanis minden tanévben 4-5 hónapot dolgozniuk kell, hogy a való életben szerezzenek tapasztalatot. Ilyenkor a 2200 frankos keresetből levonják a szállás és az ellátás költségét, de még így is 250 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak kézhez. A családi tanácskozás során mégsem a pénz számított elsősorban, hanem az, hogy az oktatás angolul folyik, jelentősen megugrik a hallgatók nyelvi tudás szintje, s a hazaitól merőben különböző szocializációs közeg önmagában szélesíti látókörüket. Így is történt. Nem várt hozadéka volt a svájci tanulmányoknak, hogy katonai rendet követeltek meg a diákoktól. A marbachi panzióban, de másutt is, a munka az munka, nincs lazsálás. Reggel fél 10-től este 10-ig, 11-ig, nem ritkán éjfélig talpon kellett lenni, s a két étkezési szünetet leszámítva nem szabadott leülni. Minden tekintetben kiképzés volt ez annak a 6-8 magyar fiatalnak, akik 2012-ben erre a képzésre jelentkeztek, s azóta is hasznát veszik.

KAJMÁN SZIGETEKI ÁLOMMELÓ
A Figyelő több külföldön tanuló magyar diákot kérdezett arról, hogy mi vonzotta őket külföldre. Az Engame Akadémia 2016. áprilisi, nem reprezentatív kutatása azt mutatta, hogy a várható magasabb fizetés és a könnyebb elhelyezkedés a legfontosabb motiváció. Emellett természetes módon szerepet játszik a kalandvágy is. A lapunk által megkérdezettek a nemzetközi környezetet, a tanulmányok jobb minőségét és a diploma elismertségét említették. Volt olyan lány, aki harmadik világbeli országban építi karrierjét. Ott még nem kiépített a piac, könnyebb az előrejutás, kevesebb erőfeszítésbe kerül saját vállalkozást indítani, s messze magasabb a jövedelem - magyarázta. Szavaiból tájékozottság, világlátottság, magabiztosság áradt. Máté baráti körének 50 százaléka külföldön él, nem létezik számukra távolság. „Új-Zélandon dolgoztam pár hónapig egy sportklubban, most Svédországba készülök egy IT céghez" - mondta egyikük. Hosszabb-rövidebb időre félbeszakítják tanulmányaikat, ezek az időszakok nem elsősorban a pénzkeresetről, hanem a tapasztalatszerzésről szólnak. Kitty, aki egyébként Máté csoporttársa volt, egy évig egy Kajmán-szigeteki luxus hotelben reggeliztetett, havi 6-8 ezer dolláros fizetésért. Most ment vissza Svájcba, hogy lediplomázzon. Míg 2009 óta egyre erősödő mértékben tapasztalható, hogy aki él, mozog és nyelveket beszél, az külföldi állást pályáz meg, a középiskolás korú gyermekek közül is egyre többen nyújtják be jelentkezésüket külföldi egyetemre.

A LÁBUKKAL SZAVAZNAK
A legjobb képességű fiatalok mennek el! - panaszolta a Figyelőnek már három évvel ezelőtt a Budapesti Corvinus Egyetem egyik oktatója. Az intézmény azzal szembesül, amivel más elit képzőhelyek is, hogy a kiugróan tehetséges diákok párhuzamosan külföldi intézménybe is felvételiznek, s ha sikerül, a külföldi továbbtanulást választják. A fővárosi elit gimnáziumok végzős diákjai közül 2010-ben még csak pár tucatnyian jelentkeztek külföldi képzőhelyekre, 2016-ban már az évfolyam negyede, harmada. Nem lehet megállítani a folyamatot. Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyar diák tanul Európában és a tengerentúlon. Sötétben tapogatóznak a hivatalos szervek is, ugyanis nem vezetnek olyan regisztert az Európai Unióban, sem globális szinten, amelyből országokra bontva látható lenne, hol hány külföldi hallgató iratkozott be.
Léteznek ugyan egyetemi statisztikák, a brit vagy az amerikai egyetemi felvételi nyilvántartása pontos információkat tartalmaz, de sok helyütt nem gyűjtik központilag az adatokat vagy azok nem nyilvánosak. Az EMMI Oktatási Államtitkársága az OECD tagállamaira vonatkozó becslésekre és a cél országok nyilvánosan hozzáférhető adataira hivatkozva azt közölte a Figyelővel, hogy 10 ezer fő alatt lehet a számuk.

A teljes cikk a Figyelő 2016/40. számában olvasható.