KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ
Szerződések szövik át az életünket, de nem mindegy, hogy kinek milyen jogokat adnak, vagy kire milyen kötelezettségeket rónak.
Vajon mi a jobb vállalatvezetői csomag: a magas fizetés alacsony bónusszal, részvényopciókkal, vagy fordítva? S mivel járnak jobban a tanárok és az állami alkalmazottak: a fix bérrel, vagy a teljesítményarányossal? S mit gondolnak, az állam vagy egy magánvállalat kezében vannak-e jobb helyen az iskolák, a kórházak és a börtönök? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a finn Bengt Holmström és a brit Oliver Hart, akik az idén megkapták a Svéd Nemzeti Bank által alapított közgazdasági Nobel-díjat a szerződéselmélet terén végzett kutatásaikért.
„A modern társadalmat rengeteg szerződés tartja össze, többek között a részvényesek és a topmenedzsment, a biztosítótársaság és az autótulajdonos, vagy épp az állam és különféle szolgáltatók közti kontraktusok. Mivel ezek a kapcsolatok érdekkülönbségeket is magukban rejtenek, a szerződéseket úgy kell megfogalmazni, hog...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/41 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!