Újrakezdődik a lengyel–magyar almaháború, amelyben vesztésre áll az elavultabb ültetvényeket művelő, a szövetkezeti botrányok után összefogni képtelen hazai termelői kör nagy része. A közös beruházásokat 30 milliárd forintos támogatás segítette, az értékes hűtőházakat olcsón kimazsolázták a felszámolások során.
Szabolcsi étkezési alma frissen szedve, közvetlenül a termelőtől, kilónként alig 50-70 forintért. Azaz bagóért! Az egyik kántorjánosi gazda elkeseredett online hirdetése olyan, mint a véres kard. A tavaszi csörtét – amikor az orosz embargó miatt beragadt legalább félmillió tonna lengyel gyümölcs importja verte le itthon az árakat – feledtető bő féléves szünet után lám, folytatódik az almaháború. A hazai láncokat napokon belül megint elárasztja a már kamionon utazó szép, akciós, olcsó lengyel alma. Így félő, hogy az árversenyben a magyar gazdák megint vesztésre állnak. A Magyar Idők már félre is verte a harangot, hogy a hazai fogyasztó nem azt nézi, a kínált alma magyar-e vagy lengyel. A gyümölcs szépsége, a csomagolás minősége és az ár alapján dönt.
A NAGYSÁG ÁTKA
„Tudomásul kell venni, hogy az EU-ban a lengyelek határozzák meg az almaárakat, a közös piac...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/41 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!