Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóját követően az MTI-nek elmondta, tavaly a rendszerváltás utáni legnagyobb csalássorozat derült ki, amely 250-300 milliárd forintos kárt okozott. Kiemelte, a parlamenti vizsgálóbizottságtól arra is választ várnának, hogy a Quaestor esetében történt-e bennfentes kereskedés, a társaság bedőlése előtt ugyanis például a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintot vett ki. Schmuck Erzsébet emlékeztetett, az LMP 2015-ben is kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, azt a kormányoldal akkor nem támogatta.

Az ellenzéki poltikus szerint amennyiben a kormánypártok ezúttal sem állnak kezdeményezésük mögé, akkor beismerik: a Quaestor-büntetőügyben azért nem történt alapos vizsgálat, mert rámutatott volna a mindenkori kormányzat és a brókercég közötti kapcsolatra. Egy vizsgálóbizottság mindenképpen választ adhatna például a kérdésre, hogy a nyomozóhatóság miért nem vizsgálta a pénzügyi felügyelet felelősségét, valamint arra, hogy a pénzüket az utolsó pillanatban kimentők, hogyan szereztek tudomást a csődveszélyről - fejtette ki Schmuck Erzsébet. Szerinte arra is választ kell kapni, hogy mi lett a sorsa annak az 1,2 milliárd forintnak, amit Tarsoly Csaba az évek alatt készpénzben kivett a Quaestorból. "Talán az is lehetséges, hogy ebből az összegből biztosította a cégcsoport védelmét" - tette hozzá.