A különadók indokolatlanul magas szintje elsősorban azért alakult ki, mert a járóbeteg-gyógyszerkassza 2011-es radikális csökkentése folytán (30 százalékos mérséklés az akkori 361 milliárd forintról a 2013-as 277 milliárdra) a keletkező hiányt valamilyen módon pótolni kellett. Európai viszonylatban azonban ez az intézkedés sajnos nagyon alacsony jövedelmezőséget tesz lehetővé az innovatív gyógyszeripar számára Magyarországon, ezzel versenyképtelenné téve a hazai leányvállalatok esélyeit a nemzetközi vállalati beruházási döntésekben. A Széll Kálmán-terv megszorításai és a magas válságadók miatt a 2011-13-as időszakban az innovatív gyógyszergyártók jelentős szervezeti átalakításra kényszerültek, miközben a szűkös gyógyszerkassza következtében az új innovatív készítmények állami támogatásba fogadása lelassult. A betegek számára ebből az összetett folyamatból az látható, hogy gyakran hosszú várakozás után is nehézkesen jutnak hozzá sok új életmentő orvossághoz. Időközben a kormányzat által javasolt és bevezetett ágazati különadók számos iparágban (pénzügyi szektor, bankok és biztosítók befizetései) csökkentek, a gyógyszeripari gyártói és forgalmazói befizetések rendszere azonban változatlan maradt.

VESZÉLYBEN A GYÓGYSZERIPARI K+F+I

A gyógyszeripar az egyik kiemelt ágazat Magyarország versenyképességének növelése szempontjából. Azért is ellentmondásos a gazdasági válság következtében kialakított túlzott adóztatás hosszú távú fenntartása, mert az év elején a kormány által elfogadott Irinyi-tervben - melyben a kiemelt iparágakat határozták meg - az egészség- és azon belül markáns résztvevőként a gyógyszeripar is a húzóágazatok között szerepel. A gyógyszeripar versenyképességének megtartása és fejlesztése azért fontos, mert a szektor jelentős szerepet játszik a gazdaság növekedésében, és stratégiai fontosságú a kormányzati célok szempontjából, különösen a gyártás, az export, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció területén. Ezeket a célokat veszélyeztetik az iparágat sújtó, ma is érvényben lévő nagy válságadóterhek.

A gyógyszeripar több vállalata stratégiai partnere az egészségügyi kormányzatnak, a Széll Kálmán-tervben meghatározott célokat és megtakarításokat ez az ágazat teljesítette, hozzájárulva a magyarországi GDP bővüléséhez, az államháztartási hiány csökkentéséhez.

JELENTŐS MAGYARORSZÁGI BEFEKTETŐ

A gyógyszeripar nem véletlenül lett az egyik kiemelt iparág a fent említett Irinyi-tervben, hiszen jelentős befektető a magyar gazdaságban. A teljes gyógyszeripar a hazai GDP 6-8 százalékát teszi ki (csoportosítástól függően). A hazánkban végzett klinikai kutatások értéke a multiplikátorhatást figyelembe véve évi 90 milliárd forinttal gyarapítja a nemzetgazdaságot, emellett fejleszti a benne részt vevő orvosok és egészségügyi szakemberek tudását, készségeit és kompetenciáit. Az innovatív gyógyszergyártók éves szinten több mint 200 milliárd forinttal járulnak hozzá a nemzeti bruttó hozzáadott értékhez (a tagvállalatok gyártási teljesítménye nélkül), és több mint 50 milliárddal a magyar gyógyszerköltségvetéshez.

Mindezeken felül a gyógyszeripari vállalatok jelentős kedvezményeket biztosítanak a tendereken, hogy a készítmények elérhetővé váljanak a magyar betegek részére, és a gyógyszerbefogadások alkalmával meg kell felelniük a legalacsonyabb európai ár követelményének. Így az a helyzet áll elő, hogy míg Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gyógyszerárak színvonala, itt a legmagasabb a kivetett iparági adók mértéke.

GYÓGYSZERIPARI ADÓSZENDVICS?

Magyarországon a törvény lehetővé teszi, hogy a más országokban nem létező magas iparági forgalmi adókon felül az ún. gyógyszerkassza-túllépési „sávos" teher is kivethető legyen. Ezt az adókötelezettséget különböző formákban már a 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz- ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (röviden Gyftv.) 2006 óta tartalmazza, a gyártóknak azonban eddig még nem kellett befizetést teljesíteniük. A „sávos" adót az állam a betegszükségletek miatt engedélyezett gyógyszerkassza-előirányzat túllépése miatt a gyártókra utólag vetheti ki.

A kivetés esetén Magyarországon igazi hungarikum, egy szendvicsszerkezetű adórendszer jönne létre, amikor a forgalom arányában már emelt szinten adózó iparág az év során az állam által jóváhagyott kasszatúllépés után újabb - azonban számára előre kiszámíthatatlan - fizetésre kényszerülne. Az utóbbi években a gyógyszerkassza túllépésének alapvető oka, hogy a Széll Kálmán-terv keretében erősen lecsökkentett előirányzatot felülírják a betegek napi szükségletei.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a többi magyarországi gyógyszeripari szövetséggel ennek a kettős adózási szerkezetnek a fenntartását a gazdasági válság utáni időkben szükségtelennek, ezen belül pedig a „sávos" adót különösen méltánytalannak tartja, mert a kasszatúllépés olyan oka miatt állapítana meg fizetési kötelezettséget az állam, amelynek a befolyásolására a fizetésre kötelezettnek semmilyen ráhatása nincs.

A kiszámíthatatlan adózás pedig nemcsak a nemzetközi gyógyszeripar magyarországi befektetések iránti bizalmát csorbítja, hanem más iparágak befektetési kedvére is hatással lehet, és tovább ronthatja helyzetünket a régiós országok közötti „versenyképességi verseny" tekintetében.

Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója

KÖZEL 69 MILLIÁRDOS GYÁRTÓI VISSZAFIZETÉS

■ A gyógyszeripar minden szereplőjét még mindig terhelik a Széll Kálmán-terv keretében 2011-12-ben megemelt szigorú szektoradók. A visegrádi országokban egyedülálló gyógyszergyártói befizetések 2016-ra várhatóan közel 69 milliárd forintot tesznek ki, ez a járóbeteg-gyógyszerkassza 21 százaléka. A jelenleg kivetett adónemek több tételből állnak: a forgalom utáni 20 százalékos gyártói befizetésekből, a 10 százalékos ún. spanyol adóból, az évi 10 millió forintra emelt orvoslátogatói díjakból, a nagykereskedők 2,5 százalékos adófizetési kötelezettségéből, valamint a támogatásvolumen-szerződésekből eredő befizetésekből. Így a gyógyszergyártók most is jelentős összeget fizetnek vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerkasszájába.●