Az időben elvégzett emlőszűrés életet ment

Nógrádi T. Erzsébet
2016-11-06 09:12
Az időben elvégzett mammográfia vizsgálatok eredményeként 40 százalékkal csökkenthető a mellrák miatti halálozás - hívták fel a vizsgálatok fontosságára a figyelmet a Nemzetközi Radiológiai Nap alkalmából.
Ma Magyarországon naponta öt nő hal meg mellrákban. Egy olyan betegségben, ami időben felfedezve, korszerű kezelésekkel, nagy eséllyel gyógyítható. A magyar egészségügyben mind az emlődiagnosztika, mind a felfedezést követő terápia széles körben rendelkezésre áll, ezért a családi tragédiák jelentős része megelőzhető lenne. Ám a szűréseken való részvétel alacsony, a meghívást kapott nők alig fele jelenik meg a lakossági szűrővizsgálatokon, pedig ha akár hetven százalékuk megjelenne, ezerrel kevesebb anyát, feleséget, testvért, gyermeket veszítenénk el évente.
„A mammográfia életeket ment és javítja az életminőséget, közel 40 százalékkal csökkentheti a mellrák miatti elhalálozást" - állítja Forrai Gábor, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke.

„Magyarország 2001-ben világszerte az elsők között indította útjára az önkéntes és ingyenes országos emlőszűrési programot, amely minden 45 és 65 év közötti nő számára elérhető" - tette hozzá. Ormándi Katalin, a Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekciójának elnöke szerint „a program kapcsán óriási tapasztalatra tettünk szert, az elmúlt 15 évben jól megalapozott szűrési rendszer alakítottunk ki, amely azonban még finomhangolást igényel. Nem elég, ha a veszélyeztetett korcsoport csupán fele megy el a szűrésre, buzdítanunk kell a lakosságot, hogy elérjük a 70-75 százalékos megjelenési arányt, és tudatosabbá kell tennünk a magyar nőket."

„Ahhoz, hogy a magyar lakosság egészségügyi mutatói, testi-lelki állapota javuljon, fontos az egészségtudatos magatartás. A kormány, szakmai javaslatok alapján, folyamatosan tesz lépéseket az emberek egészségének megóvása érdekében" - jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. „Az elmúlt években Európában élenjárók voltunk a nemdohányzók védelmét szolgáló intézkedésekben, vagy az egészségre káros transzzsírsavakkal szembeni fellépésben. 2014 szeptemberétől bevezettük a humán papillomavírus (HPV) elleni ingyenes védőoltást. Az elmúlt években, az országban 61 egészségfejlesztési irodát hoztunk létre, ahol a lakosságot életmódváltó programokba vonjuk be. Kockázatbecslést végzünk, mozgósítjuk őket a szűrővizsgálatokon történő részvételre. A következő hónapokban a korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket teszünk a népegészségügyi szűrővizsgálati rendszer fejlesztésére. A szervezett méhnyak szűrés mellett még aktívabbá tesszük a szervezett emlőszűrő programokat, hiszen az evidenciát mi is ismerjük: a szervezett mammográfia életet ment" - fejtette ki az államtitkár.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár

A modern mammográfiai diagnosztika ma Magyarországon is széles körben elérhető. A szűrőközpontok többségében modern digitális mammográfiai rendszerek működnek, a szűrés során fizikális vizsgálatra is sor kerül, a vizsgálat eredményét két, egymástól független emlőradiológus szakember olvassa le. Amennyiben gyanús eseteket látnak, a hölgyeket ultrahang-vizsgálatra, illetve ultrahang-vezérelt vagy stereotaxiás biopsziára, esetenként a daganatok pontos kiterjedésének megállapítására MR-vizsgálatra utalják.
„A mammográfiai ellátásban az elmúlt 120 év összes radiológiai fejlődése megjelenik" - mondta Bérczi Viktor, a Magyar Radiológusok Társasága elnöke. Szerencsének minősítette, hogy a magyar egészségügyben az elmúlt évek uniós fejlesztései eredményeként modern, digitális géppark jelent meg a legtöbb magyar kórházban, a modern rendszerek pedig a korábbinál is alacsonyabb sugárzási dózis mellett adnak még pontosabb diagnosztikai eredményt. Ezt a klinikus orvosokkal kialakított szoros együttműködés egészíti ki. Ez év tavaszán pedig interdiszciplináris konszenzus konferencián határozták meg az emlőradiológus szakemberek, a klinikai onkológusok, a sebészek és a patológusok a nemzetközi tapasztalatok alapján követendő vizsgálati és terápiás protokollt.

Öt mellrákos esetből egy az 50 év alatti nőknél alakul ki, ezért a rendszeres szűrést korábban, 40 évesen, de legalább 45 éves kortól el kell kezdeni. A mellrák és az ehhez kapcsolódó halálesetek 45 százaléka 65 éves kor felett jelentkezik. Háromból egy esetben a mellrákos beteg 70 év feletti, ezért a rendszeres szűrés nem állhat meg ennél a korosztálynál, a fölött is folytatni kell. Ezért azt tervezik, hogy a jövőben a 65 éves kor elérésekor egy tájékoztató levelet küldenek az érintett korosztály tagjainak kiküldését, amelyben felhívják erre a figyelmüket.
Ha a nő a melleiben bármilyen tünetet észlel, licencvizsgával rendelkező emlőradiológushoz kell fordulnia. Az emlő radiológus specialista képes minden diagnosztikai technikát egyesíteni annak érdekében, hogy a legpontosabb információt adhassa az emlő egészségi állapotáról, pl. rákbetegség esetleges jelenlétéről. A kormányzat tervei szerint a közeljövőben a népegészségügyi szűrőprogram keretében a szűrőállomások munkáját a kisebb településekre is eljutó mammográfiai szűrőbuszok egészítik ki, így segítve elő a veszélyeztetett népesség minél szélesebb körű szűrését.