Az alelnök hangsúlyozta, hogy az EB nem köti össze a migráció és a kohéziós támogatások kérdését. „Ez a téma tehát politikai szempontból napirenden lesz. Ezen érvelés szerint a szolidaritás nem egyirányú utca, és a közép- és kelet-európai országok uniós alapok formájában előnyt húznak ebből a szolidaritásból. Tavaly a menekültválság csúcspontján a közösség déli tagjainak szolidaritásra volt szükségük, amikor egy drámai helyzettel szembesültek. Ezért elképzelhetőnek tartom azt, hogy valamilyen formában politikai megbeszélésekre sor kerül majd ebben az összefüggésben. De, ismétlem: a Bizottságnak semmi ilyen árukapcsolás nem áll a szándékában" - nyilatkozta Dombrovskis.

Az EB véleménye szerint Magyarországon az adózásban továbbra is gondot jelent szerint az alacsony keresetűek meglehetősen magas adóterhelése, aminek a csökkentésére bátorítják a kormányt. Akárcsak az adózás súlypontjának áthelyezésére a munkát terhelő adókról olyan területekre, amelyek kevésbé ártanak a növekedésnek. Eléggé magyar sajátosságnak tekinthetők a bizonyos szektorokat terhelő különadók, amelyek csökkentését, illetve az uniós átlagos szinthez való közelítését javasolták a kormánynak.

A termőföldek tulajdonának magyar szabályozásában Brüsszel vitában áll Budapesttel. „Ami Magyarországot illeti, megkaptuk a választ az indoklással ellátott véleményre (ami az eljárás második szakaszát jelenti). Az a benyomásunk, hogy a magyar válasz nem oszlatja el teljesen az általunk megfogalmazott aggályokat, így most mérlegeljük, hogy mi legyen a következő lépés" - fogalmazott az alelnök. Ez azt jelenti, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.
Domrovskis szerint a Brexit 2017 végéig a GDP 0,2-0,4 százalékpontja körüli mértékben csökkenti majd az EU27-ek gazdasági növekedését. Nagy-Britannia esetében azonban sokkal jelentősebb következményekről beszélhetünk. 2016 és 2017 vége között 1 és 2,75 százalékpont közé becsüljük a hatást, aminek mértéke részben a stratégiai döntések függvénye.

Minderről bővebben olvashat a Figyelő hetilap friss számában.