Ezt felejtsük el - reagált lapunknak a 40 százalékos reálbér-emelés hírére az egyik legnagyobb munkaadói érdekképviseleti szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc. Korábban Rogán Antal, majd Lázár János is reálisnak mondta, hogy a következő öt évben az említett ütemű növekedést lehet elérni a reálbéreknél. A Miniszterelnöki Kabinetirodát illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszterekben fel sem vetődött, hogy a munkaadók tulajdonképpen képesek lesznek-e ekkora bérnövelésre 2021-ig.

JÁRULÉKCSÖKKENTÉSÉRT MINIMÁLBÉREMELÉS
Dávid Ferencnek viszont vannak kétségei. Először is - mondja - látni kellene, hogy a kormány milyen gazdasági pályával számol erre az időszakra. Mekkora lesz a gazdasági növekedés, azaz a GDP, hogyan alakulnak a beruházások, a munkaerő kínálat, de még a hitelkamatok változása is befolyással van arra, hogy a munkásokat milyen bérrel tudja alkalmazni a tulajdonos. A makrogazdasági kilátások döntik el, hogy egyáltalán szóba kerülhet-e 40 százalékos reálbér-növelés. Ennek a realitása azonban a foglalkoztatói szervezet képviselője szerint igen csekély. S valóban, ha az állam ebben közvetlenül nem kíván részt venni - mint ahogy arról Lázár János beszélt a legutóbbi Kormányinfón -, akkor pusztán a vállalatok termelékenységének javulása várhatóan nem tesz majd lehetővé ekkora ugrást a bérekben. A reálbért a mindenkori infláció határozza meg, s a következő években az árindex emelkedésére lehet számítani a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint. Vagyis véget ér a nulla százalék közeli inflációs környezet, s közelebb kerülünk a 2-3 százalékhoz.

Kormányzati utalásokból azonban arra lehet következtetni, hogy az állam valamilyen módon mégis nyomást akar gyakorolni a bérekre. Egyrészt tervben van a munkaadókat sújtó közterhek mérséklése, egyszerűen fogalmazva a járulékcsökkentés, amiért cserébe a bérek növelését várná el a kormány.
Dávid Ferenc számításai szerint amennyiben a VOSZ javaslatát elfogadná a kormány, és három év alatt 10 százalékponttal csökkenne a most 27 százalékos szociális hozzájárulási adó (mégpedig úgy, hogy az első évben 5, majd a második és harmadik évben 2,5-2,5 százalékkal vágnák meg a szochót), akkor az így a piacon hagyott mintegy 1000 milliárd forintból már lehetne érdemi javulást elérni a bérhelyzetben. Persze csak azok a cégek vehetnének részt a programban, amelyek tisztán foglalkoztatják dolgozóikat - szabná feltételül Dávid Ferenc.

Minderről bővebben olvashat a Figyelő hetilap friss számában.