Évente 90 ezer kisbaba születik hazánkban, közülük 8 ezer a koraszülött - tudtuk meg a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) sajtótájékoztatóján, amelyet kedden délelőtt rendeztek a november 17-i Koraszülött Világnap kapcsán. Az idő előtt megszületett babák közül ezerötszázan 1500 grammnál kisebb súllyal jönnek a világra. Ellátásukat igen szétaprózottan, 21 újszülött intenzív osztályon végzik. A Figyelő Online kérdésére elmondták, hogy a koraszülés elsősorban a szegényebb, illetve a cigányetnikumban fordul elő. Amíg az átlagos koraszülés 8-9 százalék, az említett pupulációban 15. Az orvosok véleménye az, hogy a koraszülés megelőzése társadalompolitikai kérdés, és ágazatközi feladat.
Velkey György az MGYT elnöke, a Bethesda Kórház főigazgatója elmondta: az elmúl pár évben jelentős műszerfejlesztés történt ezen az orvosi területen, megújult például a lélegeztető gép -, az inkubátor-, és a többi, az e szakterület korszerű ellátásához szükséges eszközpark, ám súlyos gond a szakemberhiány. A koraszülötteket száz-százötven neonatológus szakorvos látja el, holott ennek a duplájára lenne szükség. Kevés a 400-500 ápolónő is, legalább másfélszer több kellene, és komoly gondot okoz, hogy idősebb a nővérkar és alig van utánpótlás. A fejlett gyermekegészségüggyel rendelkező országokban 1 koraszülöttre 1 nővér jut. Ugyanis ezekkel a kisbabákkal folyamatosan kell foglalkozni.
Nincs utánpótlás, hiszen „Magyarországon az emberek egészségének visszaállításával foglalkozókat kevesebbre becsüli a társadalom, mint a McDonald's gyorséttermek felszolgálóit"- jelentette ki Szabó Miklós, az orvosszakmai kollégium neonatológiai (újszülött-gyógyászat) tagozatának elnöke. „Fel kellene végre ismerni a társadalomnak, hogy a legjobb befektetés az egészséges újszülött, hiszen így 70-80 egészséges életévet nyer a társadalom"- tette hozzá. Majd így folytatta: az újszülöttek nem tudnak petíciót benyújtani a kormánynak, így az ő érdekképviselőik az orvosok. Ám 15 éve hiába kérik a gyermekellátás, illetve a koraszülött ellátás minimum feltételeinek szabályozását, erre máig nem került sor. Nincs egységes gyermek egészségügyi kormányzati cselekvési program, bár tény, hogy jelentős részeredmények vannak, ezt jelzi a csecsemőhalandóság példás, 20 százalékos csökkenése is.
Szó esett a koraszülöttek mentőellátásáról is. A kilenc mentőcentrumot alapítványi működésben 2002-ben hozták létre az első Orbán kormány idejében, 70 másodállásban dolgozó orvos és 70 ugyancsak másodaállásban dolgozó ápoló látja el a betegeket, „alapítványként állami feladatot végeznek"- fogalmazott Gádor László országos szakfőorvos, hozzá tette: legalább 90-100 orvosra és ugyanennyi ápolóra lenne szükség. Elismerést érdemel az általános egészségügyi dolgozói béremelés, ám az lenne az igazságos, ha az alapítványban végzett munkaóra díját is ahhoz igazítanák.
Szó volt arról is, hogy a gondos kórházi ápolás mellett elődleges a koraszülött gyermekes családok felkészítése és segítése az otthoni környezetben is.