Legyen hát szokatlan a tudósítás is a tekintetben, hogy a konferencia munkájának utolsó harmadába bekapcsolódó Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár mondataival kezdjünk: az idén 151 milliárd forinttal jut több az egészségügybe a tervezettnél, amiből 45 milliárdot a kórházak szeptember végén fennálló, 30 napon túl lejárt tartozásainak kiegyenlítésére fordítanak, 15 milliárdra pedig pályázhatnak az infrastruktúrájukat fejleszteni kívánó intézmények.
 |
| A konferencia résztvevői |
Más kérdés persze, hogy az évről évre visszatérő adósságkonszolidációt másként ítélik meg a „jól" gazdálkodó kórházak, és másként az eladósodottak. És az is tény, hogy a tényleges adósságállomány 60 milliárd. Így a konferencián részt vevők többségének véleménye szerint végre valamilyen formában rendet kellene vágni az intézmények finanszírozásában, elkerülhetetlen például a szabályozott magánforrások bevonása.
A kerekasztal beszélgetésben részt vevők véleménye közül néhányat érdemes közre adni. Szabó László a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese szerint is szükség van többletforrásokra a gyógyításban, de arra figyelmeztetett, hogy feneketlen zsákba nem szabad pénzt tölteni, ám a jó kezdeményezéseket a minisztérium külföldön népszerűsíteni, ami jelentős forrásteremtés lehet. Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesültének elnöke jelentősnek tartja a kórházi klinikai vizsgálatokból befolyó sok tízmilliárd bevételeket.
Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum elnöke pedig úgy fogalmazott: a betegnek alapvetően mindegy, hogy köz-, vagy magánkórházban kap-e ellátást, de kapjon. Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint jókora pénzt lehetne hasítani a gyógy- és egészségturizmusból, de legyünk résen, mert a környező országok ráhajtanak erre. „És ha továbbra is csak a gittet rágjuk, nem lesz egészségturizmus". Tamás László János, a győri Petz Aladár Kórház főigazgatója azt jegyezte meg: a magánellátás közkórházban történő végzése előtt meg kell határozni, hogy milyen gyógyítások járnak a közellátásban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi munkaerő helyzetben nehéz lenne külföldi magánbetegeket fogadni akkor is, ha a kórházakban megvan a technológiai kapacitás rá. Az egészségügyért felelős államtitkár megjegyezte: „el kellene gondolkodni azon is, hogy a tavalyi 240 milliárd költségvetési többletforrás és az idei többlet után vajon jobb lett-e a betegellátás? És változtatni kellene azon a kulturális örökségen, hogy mindent az egyéni érdekek mentén értékelünk".
Magyarország újraiparosítása
Az ipar szerepe erős a magyar gazdaságban, de a kormány célja az, hogy a jelenlegi 27 százalékos GDP-részesedése 2020-ra 30 százalékra emelkedjen - mondta a konferencia nyitóelőadásában Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Figyelő csütörtökön megrendezett XXXV. Medicina konferenciáján. Ehhez az elmúlt évek növekedési ütemét kell biztosítani. Ám mivel a járműgyártás a domináns, ki kell egyensúlyozni azt a többi iparággal, amelyben jelentős szerepe lehet az egészségiparnak. Az ez év tavaszán elfogadott Irinyi Tervben a kormány nagy hangsúlyt fektet a kutatás+fejlesztés+ innováció támogatására, az exportbővítésre és a vállalkozásbarát környezet kiépítésére.
„A kormány a gyártóbázisok, kutatócentrumok és egyetemi központok kapcsolatának erősítését tűzte ki célul, amelyhez összehangolt oktatásra, képzésre, az intézmények egymást segítő fejlesztésére van szükség"- mondta az államtitkár. Nagy lehetőség van az egészségiparban, amelynek a GDP részesedése jelenleg 12,5 százalék, ezt 2020-ig 15 százalékra lehet emelni.
 |
| Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
Az egészségipar meghatározó eleme a gyógyszeripar, amelyben jelentős a legnagyobb magyarországi gyógyszergyártók, köztük Richter, az Egis, a Chinoin/Sanofi-, a Teva és a 100 százalékban magyar tulajdonban lévő Béres Gyógyszergyár Zrt. teljesítménye. Minden adott ahhoz, hogy a hazai kis és középvállalkozói szektorban jelenleg jól teljesítő 10-12 magyar tulajdonú gyógyszergyárban is jelentős növekedés valósuljon meg. „Egyfajta nemes verseny van a két hangsúlyozottan fontos ágazat, a járműgyártás és a gyógyszeripar között" - jegyezte meg az államtitkár.
Ne legyünk az olcsó munkaerő országa
Lepsényi István felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető originális gyártóknál gyorsabb a generikus cégek növekedése, mivel az originális termékek egy részének szabadalmi ideje a közeli években lejár, ezeket fejlesztik tovább a generikus cégek. Elmondta azt is, hogy az innovatív multinacionális gyógyszercégek szerepe jelentős a hazai kórházakban végzett klinikai vizsgálatok révén, amit számokkal is bemutatott. Ezekben a vizsgálatokban 15 ezer beteg jut ingyenesen korszerű terápiához, 30 milliárdos jövedelemhez jutnak az intézmények és a vizsgálatban résztvevő egészségügyi dolgozók. Az innovatív cégek 34-38 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe adó és járulék formában.
Kitért az orvostechnológia iparra is, amelynek hazai piaci részesedését a jelenlegi 18 százalékról 30-ra lehetne növelni. A fönnmaradó hányadot az egészségügyi intézmények részére importból, elsősorban Németországból szerzik be. Úgy véli, hogy a hazai gyártóbázissal rendelkező kkv-k közül 4-5 megfelelő támogatással a nagyvállalati körbe kerülhet. „A különféle pályázatokkal nem az egyes vállalatokat, hanem a folyamatokat támogatjuk" - jelentette ki. Az Irinyi terv végrehajtásához azonban paradigmaváltásra van szükség - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy nem az olcsó munkaerő hazája vagyunk, hanem a magasan képzett, hozzáadott értéket előállítani képes ország.
A világhír felé tol a külügy
„A nemzetgazdaság egyik legígéretesebb területe az egészségipar, ám még mindig nem tudja a világ, hogy mi milyen világhírűek vagyunk"- kezdte a délutáni szekció nyitóelőadását dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszterhelyettese. Sok tekintetben már nem Kína vagy India a versenytárs, hanem a V4 többi országa, amelyek meglepő eredményességgel és gyakran megelőznek minket. Utalt az orvostudományi egyetemek keresettségére, mint mondta a medikusok fele külföldi, ők az egyetemek saját bevétele mellett - az itteni életükkel - az adott városnak is hasznot hoznak. Magyarország nemzetközi szerepe az élettudományi kutatásokban, a digitális technológiában, természeti forrásokban is szinte egyedülálló. Kiemelkedő lehetőségek rejlenek a fogászati és wellness turizmusban is.
 |
| Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese |
A miniszterhelyettes szerint az Irinyi tervben jelentőségéhez mérten komoly szerepet kap az egészségügy. Ez azért is fontos, mert már jelenleg, például a gyógyszeripar a nemzetgazdaság 44 ezer embert foglalkoztat, GDP részesedése 6-8 százalék, meghaladja a 800 milliárd forintot az exportja. A miniszterhelyettes úgy látja, hogy a külügy és a külgazdaság összevonásával létrejött tárca nagy esélyt teremt a világpiacra kilépni szándékozóknak, köztük az egészségipari szereplőknek. Nem csak a nagy, hanem a kis és közepes vállalkozások mögé is odaáll a minisztérium a teljes apparátusával, hogy az eladni kívánt termék megfelelően piacképes.
Jelentős az egészségipari export
„A KKM egy-egy vállalat, vállalkozás, sőt egy-egy termék mögé is odaáll, hogy a külképviseletekhez tartozó, és immár 40 országban kiépült Magyar Nemzeti Kereskedőház ingyenes szolgáltatásaival népszerűsítse azokat. Ezek a kereskedőházak 150 egészségipari céggel vannak kapcsolatban. A Magyar Export - Import Bank pedig jelentős segítséget nyújt a beruházásban a kkv-nak, segíti az exportot, ügyfeleinek 86 százaléka e körből való. Arról is tájékoztatott, hogy immár 20 országban vannak tudományos és technológiai attaséik. A tárca eddig 7 stratégiai megállapodást kötött egészségipari cégekkel. Az elmúlt két év eredményeit sorolva azt is elmondta, hogy többek között Vietnamban most épül egy 250 ágyas, 60 millió eurós kórház, de Nigériában, Kazahsztánban is történtek magyar egészségipari beruházások, Indonéziában egy teljes onkológiai ellátórendszer kiépítése folyik. Az erős külföldi jelenlétnek is köszönhető, hogy 2016. első felében az export 3,5 százalékkal, az import 1,5 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 5,3 millió euró. A kormány célja, hogy az ország váljon a régió k+f+i központjává, ezért növelni szándékoznak a klinikai kutatások versenyképességét, bővíteni az egyetemek k+f+i tevékenységét, segíteni az egészségügyi digitalizációt. Ezek révén 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kívánják kutatásokra és fejlesztésekre fordítani.
Magas hozzáadott értékű ipar
A magyar gyógyszeripar fejlesztésével lehetne csökkenteni az ipar függését a járműgyártástól - mondta Hodász István a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) az elnöke. Ha a kormány támogatja a gyógyszeripart, magas hozzáadott értékű termelésre lehet számítani, ami jelentősen növeli az export értékét. Ezáltal magasabb lesz az adóbevétel is - mondta az elnök. A szabadalmi rendszeren is sok múlik."Azt a változtatást javasoltuk a kormánynak, hogy a szabadalom lejárta előtt is lehessen gyártani Magyarországon olyan gyógyszereket exportra, amelyeknek a szabadalma a célországában már lejárt" - mondta a MAGYOSZ elnöke.
 |
| A délelőtti kerekasztal beszélgetés résztvevői: Dózsa Csaba, Fényi Ágnes, Szentiványi Mátyás, Hodász István, Szolyák Tamás |
Jelenleg ha egy gyógyszer szabadalma a nemzetközi piacokon már lejárt, de Magyarországon még érvényben van, nem lehet itthon forgalmazni, ezért a termelés egy részét külföldön kell megoldani. A MAGYOSZ elnöke azt mondta, a kormány ígéretet tett arra, hogy a szabadalmi rendszert hamarosan újragondolják. Arról is tájékoztatott, hogy a magyar gyógyszeripar a k+f tevékenységen alapul, és ezek a folyamatok a hazai vállalatoknál történnek, itthon adnak munkát az embereknek. Az pedig kifejezett érték, hogy a feldolgozóipar kutatás-fejlesztésének 45 százaléka a hazai gyógyszergyárakban folyik.
Bővítésre szorul a gyógyszerkassza
Az Innovatív Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (IGYE) elnöke pozitív hírrel kezdte előadását: a napokban 15 új, innovatív onkológiai készítmény támogatását fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelyek segítik a rákbetegek túlélési esélyeit. Thomas Straumits arról is tájékoztatott, hogy jelenleg 7 ezer új molekulán dolgoznak az innovatív gyógyszercégek, amelyek ígéretesek a leggyakoribb kórképek gyógyításában. Ám az új készítményekhez való hozzáférés hazánkban nehézkes. Például az új onkológiai gyógyszerek tb-támogatására átlagosan 3,7 évet kell várni szemben a V4 országok 1,3-2,1 évével. Kitért arra is, hogy a V4 országaihoz képest a magyar gyógyszerekre fordított nettó közkiadás értéke a legalacsonyabb, megegyezik Szlovákiával, ahol a lakosságszám a magyarországinak csak a fele.
A GDP-hez viszonyítva pedig Magyarországnál csak Lengyelország költ kevesebbet a gyógyszerek közfinanszírozására. A több éve bevezetett gyógyszergyártói különadók pedig súlyos problémát okoznak a cégeknek, ezek befizetésével a gyógyszerkassza 20 százalékát ők fedezik. „Az IGYE kész a stratégiai partnerségre az egészségügyi kormányzattal a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében. Monitorozzuk a gyógyszeripari újdonságokat, hogy segítsünk a gyógyszerbüdzsét a betegek valós igényeihez igazítani" - mondta Thomas Straumits.
 |
| A délutáni kerekasztal beszélgetés résztvevői: Tamás László János, Thomas Straumits, Feller Antal, Ónodi-Szűcs Zoltán, Szabó László, Pogány Gábor, Nagy Lajos |
A Roche Magyarország orvosigazgatója a személyre szabott gyógyszerterápiák fontosságáról beszélt, különös tekintettel a hazánkban gyakori és költséges daganatos megbetegedésekről, kiemelve a nők körében leggyakoribb emlődaganatokat. Szentiványi Mátyás szerint a molekuláris diagnosztika lehetővé teszi azt, hogy az adott daganattípusra mely gyógyszer alkalmazása hatásos. Ezzel vált lehetővé, hogy mára ezek a korábban gyógyíthatatlan emberek krónikus beteggé válva dolgozzanak. Elmondta azt is, eljutott a tudomány arra a szintre, hogy nagyon igényli a megfelelő informatikát, amely még nem kielégítő. Arra lenne szükség ugyanis, hogy egy adatbázisban tárolják a meglévő és klinikai vizsgálatban lévő onkológiai készítményeket, hogy az adott beteg számára kiválasztható legyen a hatásos gyógyszer. Becslések szerint a betegek 70 százaléka számára ma már rendelkezésre állna a kezeléséhez szükséges hatóanyag.
Versengés helyett összefogás kell
Szolyák Tamás, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese az egészségügyi technológiaértékelésről beszélt, kitekintve az európai országokra is. Hangsúlyozta: az OGYÉI nem hatóság, hanem közszolgálati feladatokat végző intézte, amely az egészségügyi irányelvek, protokollok kidolgozásában, ellenőrzésében vesz részt. Együttműködési megállapodást kötött az egyetemekkel gyakornoki programokra. Azt is elmondta: a k+f+i tevékenységekben az egyetemeknek nem egymással kellene versenyezni, hanem együttműködni, így születhetnének valódi tudományos eredmények. Az akadémiai szektornak nyitottnak kell lenni és befogadni a különféle tudományos kezdeményezéseket.
Dr. Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a k+f+i területen szemléletváltásra van szükség. Elmondta azt is, hogy az idei 15 milliárdnál jövőre több pénz jut a vállalatok ez irányú támogatására.
Az a cél, hogy a start up vállalkozások ne adják el külföldre a kutatásaikat, hanem itthon hasznosuljanak, sőt szerencsés lenne, ha külföldről is érkeznének az országba ilyen értékek. Azt is hangsúlyozta, hogy nagy a szakemberhiány, és az érintetteknek (EMMI, NGM és az ipar) ennek pótlása érdekében össze kellene fogni. Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke fölkínálta a társaságuk kereteit és szürkeállományát arra, hogy műhelyt teremtsen a különféle k+f+i kezdeményezések számára. Igényként fogalmazták meg a szakemberek, hogy járjon el a kormány annak érdekében, hogy például a brexit kapcsán is hozzon nemzetközi intézményeket az országba és teremtse meg a magyar tudósok külföldi tudományos kutatásokba való bejutását.
Hiányzik az amortizáció fedezete
A gyógyszereket nem elég kifejleszteni, azt el is kell juttatni a betegekhez. Ezért nem maradhatott ki a konferencia előadói közül a forgalmazás sem. Feller Antal, a hazai patikák és kórházak gyógyszerellátásban meghatározó Hungaropharma vezérigazgatója arról számolt be, hogy a magyar Gyógyszer - Nagykereskedők Szövetsége tagja az EU szövetségének. Megtudtuk tőle, hogy a hazai hat nagykereskedő cég évi 620 milliárd forintos értékben szállít készítményeket a patikáknak és kórházaknak. Arról biztosította az érintetteket, hogy a hazai minőségbiztosított zárt rendszer biztonságos, azon keresztül nem kerül hamis készítmény a betegekhez. Nem maradtak ki a konferencia előadói közül az egészségipari termékek jelentős részét felhasználó kórházak sem. Nagy Lajos, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja az orvosi technológiák költségeinek drasztikus növekedéséről és azok finanszírozásáról beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek példátlan mértékű beruházásai és eszközfejlesztései jelentősen növelik a betegellátás színvonalát, ám máig nem épült be az amortizáció fedezete a működési költségekbe.