A kongresszussal egy időben megtartott orvostechnológiai kiállításon látható volt, hogy a képalkotó berendezéseinek fejlődése dinamikus, újabbnál újabb eszközökkel rukkolnak ki a kutatók. Az úgynevezett hibrid berendezések (PET/CT, SPECT/CT = pozitron emissziós tomográf/ computer tomográf)) a mai korszerű nukleáris medicina alapműszereivé váltak, folyamatos a PET/MR (MR = mágneses rezonancia) klinikai alkalmazásának elterjedése. Új technológiák jelentek meg, például a digitális PET, a félvezető-detektorú SPECT (single photon emission computed tomográf), amelyek forradalmasítják a betegségek diagnosztikáját és a terápiáját.
 |
Veszteséges az izotópkezelés
Hazánkban a nukleáris medicina alig halad előre, a visegrádi országoktól is elmaradunk. Bár az elmúlt években elsősorban európai uniós forrásokból az egészségügy infrastruktúrája és műszerparkja - a központi régió kivételével - jelentősen fejlődött, ezekből a forrásokból a nukleáris medicina alig részesült. „A PET/CT berendezések száma ugyan nőtt - bár a lakosság számához viszonyítva még nem értük utol a szlovéneket, a cseheket - az izotópdiagnosztikai betegellátás zömét végző SPECT, SPECT/CT berendezés kevés, nagy részük elavult. Budapesten a helyzet - az idén májusi felmérés alapján - katasztrofális. A berendezések átlagos életkora 12,6 év, számos 20-25 éves elaggott készülékkel vizsgáljuk a betegeket. Reméljük, hogy az egészségügyi kormányzat - megismerve a kíméletlen adatokat - központi, hazai forrást teremt az elodázhatatlan műszerberuházásra" - mondta Szilvási István.
Cserére szorul a műszerpark
Elmondta azt is, hogy a SPECT, SPECT/CT vizsgálatok nagy része jelenleg veszteséges a kórházaknak, aminek alapvető oka az, hogy az izotópdiagnosztikai és a terápiás eljárásokhoz a betegbe juttatandó radiogyógyszerek (képalkotásra vagy terápiára alkalmas sugárzást kibocsátó izotópokkal jelölt vegyületek) ára benne van a vizsgálatokért, kezelésekért kapott egészségpénztári finanszírozásban. E díjak értékének többségét 2002-ben állapították meg néhány új, innovatív vizsgálat esetében került csak sor korrekcióra 2013-ban. „Érthető, hogy egyetlen kórház sem akarja elvégezni a „veszteséges" eljárásokat. Nem csoda, hogy az utóbbi másfél évben Budapesten 3 nukleáris medicina munkahelyet zártak be a veszteségessége miatt. Úgy tudom, van reális remény arra, hogy a kormányzat segítséget nyújtson, hiszen szakmánk megfelel annak a kormányzati stratégiának, ami szerint az ambuláns ellátást kell fejleszteni. Tudni kell, hogy az izotópdiagnosztikai eljárásaink 90 százaléka ambuláns tevékenység"- fejtette ki a professzor. Úgy véli, hogy teljesen igazságos finanszírozás nem érhető el, de az nem helyes, ha finanszírozási okokból eltorzul a magyar betegek ellátása.
Ezért is lényeges, hogy a közfinanszírozott betegellátásban minél nagyobb számban legyenek költség-hatékonysági adatokra épülő finanszírozási protokollok, amelyeket nem az egyes orvosi szakmák lobbiereje, hanem a hazai közfinanszírozás lehetőségeit figyelembe véve és a nemzetközi gyakorlat alapján állapítanak meg. „Az egészségügyért felelős államtitkárság számára - a nemzetközi kapcsolatainkat is felhasználva - készült felmérésből kiderült, hogy a nukleáris medicina eljárásainak száma hazánkban - a népesség számához viszonyítva - jelentősen elmarad nem csak a fejlett országokétól, de a szlovén és a cseh számadatoktól is. És ami még ennél is sajnálatosabb, elsősorban a korszerű - érthetően drágább - vizsgálataink, terápiás eljárásaink száma csekély" - összegezte Szilvási professzor.
„A szakember ellátottság sem rózsás, elsősorban az egyetemi graduális oktatásban akad tennivalónk " - folytatta. A molekuláris képalkotás és terápia világszerte tapasztalt látványos fejlődése vonzó az ambiciózus fiatalok számára, ám nem könnyű a képzett szakemberek megtartása. Ebben a megkezdett béremelés sokat segíthet. Tény az is, hogy a fejlett országoktól eltérően kevés a nukleáris medicinában dolgozó nem-orvos diplomás (vegyészek, fizikusok, informatikusok, stb), pedig ez a gyógyítási terület igazi multidiszciplináris szakma. A szakdolgozói utánpótlás - de ebben nincs különbség a magyar egészségügy átlagától - is bizonytalan.
Visszatérve a barcelonai kongresszusra a professzor úgy fogalmazott: „Örömünkre szolgált, hogy a kongresszust kísérő nagyszabású kiállításon magyar cégek (az Izotóp Intézet Kft, a Mediso, a Medi-Radiopharma) is jelen voltak. Jó volt látni, hogy szépen kialakított standjaik igen látogatottak voltak. Elmondásuk szerint számos sikerrel kecsegtető tárgyalást folytattak. Termékeiket az erős piaci versenyben is számos országban használják. A magyar cégek számára a részvétel természetesen azért is lényeges, mert működőképességük elsősorban export lehetőségeik bővülésétől függ. Sikerességük a hazai nukleáris medicina számára is létfontosságú" - jelentette ki Szilvási István.
Exportképes gyártó
„Nem vagyunk világcég, ám egészségügyi és ipari termékeink és szolgáltatásaink 80 országban fellelhetők, árbevételünk közel 85 százaléka származik az exportból" - mondta érdeklődésünkre Lakatos Mihály, az Izotóp Intézet Kft. igazgatója. A vállalkozás több hazai egészségügyi intézménynek szállítja, például a pajzsmirigy diagnózisának megállapításához szükséges terméket, amelynek a terápiás alkalmazása is elterjedt. Egy másik készítményüket használják például a már nem gyógyítható mell- és a prosztatarákban szenvedők fájdalmának csillapítására azoknál, akiknél az úgynevezett biszfoszfonátok nem segítenek. Ez esetben bétasugárzó izotópot juttatnak a szervezet adott helyére, aminek hatására a 10-es fokozatú fájdalomskálán 2-3-as fokozatot lehet elérni. Alkalmazzák az izotópkezelést kóros sejtburjánzáskor is, ez esetben a bétasugárzó izotópot tartalmazó injekciót juttatnak például a térdbe. Ez a beavatkozás ugyancsak összecseng a kormányzati stratégiával, hiszen kiváltja a sebészi beavatkozást, a beteg egynapos kórházi ellátás után hazamehet, és pár hét múlva munkába állhat.
 |
Környezetvédő pályázatok
Az Izotóp Intézet Kft több lábon áll, az egészségügy mellett számos ipari célú berendezést, technológiát fejlesztettek ki. Sugársterilizálásra alkalmas berendezéseket is gyártanak. „Vietnamban például a tenger gyümölcseinek sterilizálására vásároltak ilyen berendezést, a sugárkezelés ugyanis megöli azokat a baktériumokat, amelyek miatt gyorsan romlani kezdenének az exportra szánt halféleségek"- avat a részletekbe az igazgató. Megtudtuk, hogy alkalmazzák ezeket a berendezéseket zöldségfélék, például burgonya, hagyma csírátlanítására, gyümölcsök sterilizálására, így azok tovább eltarthatók. Érdekességként említette az Afrikában a hím szúnyogok és a cecelégy sterilizálására alkalmazott rendszerüket, amellyel azok szaporodási képességét lehet megszüntetni. Ezek a besugárzások nem jelentenek veszélyt az emberekre, ám Lakatos Mihály megjegyezte, hogy „mint minden orvosi beavatkozásnál, ezekben az esetekben is mérlegelni kell a pozitív és a negatív hatásokat."
Az Izotóp Intézet Kft-t 12 éve irányító, ám 36 éve ott dolgozó szakembertől megtudtuk azt is, hogy hamarosan beadják pályázatukat a radioaktív izotópok újrahasznosításának technológiájára. A napokban pedig egy konzorcium tagjaként írták alá azt a 400 millió forint értékű pályázatot, amelyben vízminősítési eszközöket vizsgáló anyagokat fejlesztenek ki. „Mindkét pályázat a környezetvédelmet szolgálja"- tette hozzá az igazgató.