Kunhalmi Ágnes (MSZP) sokkolónak nevezte a PISA-felmérés eredményét. Úgy vélte, a zuhanás mértéke és gyorsasága azt mutatja, a pedagógusok és az oktatás egésze "elvesztette az immunrendszerét" a politikusok "hülyeségével" szemben. Szerinte ugyanakkor még megdöbbentőbbek a felmérés eredményére érkező lesújtó fideszes reakciók, amelyek a relativizálástól a tagadáson át a bűnbakkeresésig terjednek. Hozzátette: az eredmények olyan rendszerhibákat mutatnak, amelyeket jelentős részben a mostani kormány okozott. Elvenni a gyerekektől a tudást és a jövőjüket, ez az igazi hazaárulás - fogalmazott.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint kérdés, mi a sokkszerűbb, az, ha vannak jobb és rosszabb oktatási felmérési eredmények, vagy az, amikor 17 ezer pedagógust elbocsátanak, drágulnak a tankönyvek, iskolák szűnnek meg és nem jut minden rászorulónak ingyenes étkezés.
Hozzátette: most "bizonyos tekintetben" csökkentek a PISA-felmérés pontszámai, de 12 pontos csökkenés volt a szocialisták kormányzása alatt is. Elismerte, hogy természettudományokban és a szövegértésben valóban romlott az eredmény, és jelezte, hogy ezzel foglalkozni kívánnak az oktatás szereplőinek bevonásával. De arra is felhívta a figyelmet, hogy matematikából megállt a romló tendencia, ami szocialisták időszaka alatt indult el. Megjegyezte: Lengyelországban, az USA-ban, Ausztráliában és Hollandiában is romlottak a PISA-felmérés eredményei, de még Finnországban is volt visszaesés az előző felméréshez képest.

Szászfalvi László (KDNP) 2016 eseményeit visszaidézve az egyik legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy a kormány megvédte a magyar emberek biztonságát, ami alapot ad annak, hogy stabil politikai, gazdasági és a költségvetési keretek között fontos társadalompolitikai célokat valósítsanak meg. Kiemelte a foglalkoztatottság növekedését és a munkanélküliség csökkenését, a reálbérek emelkedését és az életpálya programok bevezetését. A KDNP számára fontos intézkedések között említette a munkahelyvédelmi akciót, a családtámogatási intézkedéseket, a családi csődvédelem bevezetését, az árubemutatókat szigorító szabályozást és a keresztényüldözés elleni javaslatot.
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy 18 éves rekordot döntött Magyarország az egy házaspárra eső gyermekszám tekintetében, valamint a nők foglalkoztatása is rekordszinten áll a rendszerváltozás óta. Kiemelte azt is, hogy évről évre csökken a nélkülözésnek kitettek és a mélyszegénységben élők száma.

Schmuck Erzsébet (LMP) a parlament őszi ülésszakát értékelve azt mondta, az első szakaszban a kormány nem csinált semmit, minden a népszavazásról szólt, a másodikban a megpróbálta az elmúlt években a saját maga által okozott károkat kijavítani, de rossz eszközöket választott.
Közölte, nem korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában. Szorgalmazta a minimálbér létminimum fölé emelését, valamint az igazságtalan egykulcsos adórendszer eltörlését és a közalkalmazottak bérének jelentős emelését.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha az LMP tervei megvalósulnának, akkor újra megroppanna a középosztály. Értékelése szerint ugyanis az ellenzéki párt drasztikus adóemelést akar a többkulcsos adórendszerrel.
Elmondta, az idei az otthonteremtés és az adócsökkentés költségvetése volt, ezen célok mellé most "felsorakozott" a béremelés is.

Lukács László György (Jobbik) azt tette szóvá, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ "kommunista módszereket alkalmazva szájkosarat" tett a kórházigazgatókra, nem nyilatkozhatnak. Szerinte az elmúlt időszakban nyilvánosságra került ügyek, a nem az egészségügyi működéssel összefüggő halálesetek a kórházakban az egész intézményrendszer diszfunkciója miatt történtek. Hozzátette: a kormánynak növelni kell az egészségügy működésének átláthatóságát.
Rétvári Bence a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház éves költségvetési bevételeiről elmondta, több mint egymilliárd forint pluszpénzt kapott az intézmény, innentől kezdve a menedzsment feladata a takarítás megszervezése. A takarítást a Profi Komfort Kft.-nek szervezeték ki, a szabályzatok megfelelőek voltak az országos Epidemológiai Központ ajánlásainak - mondta, jelezve, a vizsgálat végén derül ki, hogy betartották-e, illetve betartatták-e a szabályzatokat. A győri Petz Aladár Kórházba az elmúlt években 13 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, a holttestet egy sportszervezetnek bérbe adott épületben találták - közölte.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a jövő évi egészségügyi béremeléseket ismertette, jelezve, az a céljuk, hogy az ezen a területen dolgozók a következő években is léphessenek előre.
Közölte, szakdolgozók esetében négylépcsős, 2019 tartó béremelés lesz, a dolgozók bére a program végére átlagosan 65,5 százalékkal nő. Ismertetése szerint a rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal nő. Hozzátette: a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek bére idén 107 ezer, jövő novemberben 100 ezer forinttal nő. Jelezte, a mozgóbérelemek is emelkednek.
Rétvári Bence azt mondta, a pedagógus-béremelés után a kormány eldöntötte, minden más ágazatban, ahol lehetősége nyílik rá, béremelési programokat indít. Az egészségügyben ez 97 ezer embert érint - mondta.