A demokráciaexport sikertelen volt, a népességrobbanás nem állt meg. A társadalmi-gazdasági szerkezetváltás esélye csekély. A fiatalok menekülnek és radikalizálódnak.
Megkövesedett, tekintélyelvű, törzsi-nemzetségi hatalmi rendszerek, polgárháború, menekülthullámok, merev és korrupt állami apparátusok, az olajipari nagytőke befolyása – röviden ez jellemzi napjainkban az arab világ nagy részét. A 2011-ben kirobbant arab tavasz kifulladt, a demokráciaexport nem vezetett eredményre.
Akik jártak például Egyiptomban, s a szállodákban, éttermekben szóba elegyedtek a fiatalabb kiszolgáló személyzettel – szinte kizárólag férfiakkal –, megtudhatták, hogy jelentős számban vannak közöttük egyetemet végzett mérnökök, tanárok, orvosok, akik nem tudtak, illetve akiknek nem érte meg elhelyezkedni a saját szakterületükön. A terrorizmus fellángolása turisták millióit rettentette el az egyiptomi nyaralástól, így a fiatalok tízezrével vesztették el állásukat. A helyzetet súlyosbította a régióban az olajárak zuhanása, az állami bevételek mérséklődése.
Az egyik legnag...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/50 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!