Balog Zoltán kiemelte, hogy másfél éve nem volt olyan adósságkonszolidáció, mint most. Az intézmények 45 milliárd forintot kapnak tartozásaik rendezésére, ezen felül 35 milliárd jut kifejezetten azoknak a kórházaknak, amelyek strukturális átalakítást vezetnek be annak érdekében, hogy kevésbé termelődjenek újra az adósságok.
A tárcavezető szavai szerint be fogják vezetni a kancellári rendszert az egészségügyben, de csak fokozatosan teszik ezt meg. Úgy fogalmazott: ez a szektor érdeke. Még ha az intézményvezetők rövid távon másként is látják, hosszabb távon a kórházak jól járnának a szisztémával.
A miniszter közölte: január 1-jétől egységesített számviteli rendszert vezetnek be a kórházakban.
Hangsúlyozta, hogy sajtóhírekkel ellentétben nem szigorították a kórházakban a nyilatkozattételi szabályokat az utóbbi időben. Minden intézménynek van nyilatkozati rendje, aminek lényege, hogy ne állhasson bárki bármikor kamerák elé. Ez nem újdonság - szögezte le.

A tervezett szuperkórházról szólva Balog Zoltán elmondta: több mint tíz potenciális helyszínt vizsgáltak meg. A cél az, hogy az intézmény elhelyezkedése a lehető legjobb legyen - tette hozzá, megjegyezve: a kórház nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációban élők érdekeit is szolgálja majd.
A PISA-felmérésre kitérve a tárcavezető közölte, jelentést írnak a témában. Az eredményeket nem vitatják, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a magyar oktatási rendszer másra összpontosít, mint amit a tesztben mérnek - hangoztatta.
Nyomatékosította: egyetértenek a PISA-felmérés azon következtetésével, amely szerint a mai magyar iskolarendszer nincs abban a helyzetben, hogy kompenzálni tudja a szülői házból hozott hátrányokat. Ugyanakkor megjegyezte, más vizsgálatokban kedvezőnek találták a magyar oktatás eredményeit.

Alapvetően a tanárok feladata az oktatás, az ő felelősségük, mi történik a tantermekben - vélekedett az emberi erőforrások minisztere, hozzáfűzve: a kormánynak a kereteket kell megteremtenie.
Arról is beszélt, hogy most jóval több hátrányos helyzetű fiatal tanul egyetemen, mint korábban, és a kötelező óvodáztatás szintén javíthat az oktatás helyzetén.
Mindenképpen a hátrányos helyzetűekre kell összpontosítani, az "elitoktatásban" ugyanis "az elsők között" van Magyarország, Szingapúrral egy szinten - emelte ki Balog Zoltán.
A tárcavezető azt mondta, nem kapott felkérést arra, hogy köztársasági elnök legyen. Ugyanakkor nem tagadta, hogy felmerült a neve az államfői tisztségről szóló megbeszéléseken. Leszögezte: van egy rendje a köztársasági elnök megválasztásának, amit szeretnének betartani.

Hangsúlyozta, Áder Jánost teljes mértékben alkalmasnak tartja feladatára. A korábbi államfők közül kiemelte Mádl Ferencet, akinek visszafogottsága, szerénysége szavai szerint nemzetközi tekintéllyel párosult. Hozzátette ugyanakkor, hogy "elfogult", mert csaknem két évet dolgozott Mádl Ferenc mellett.
A miniszter a nemzetközi Rainer Hildebrandt emlékéremről is beszélt; az egyik legrangosabb, Németországban átadott emberi jogi elismerést szerdán este vehette át Berlinben. Balog Zoltán elsősorban a romák társadalmi felzárkózása, valamint az NDK-ból elmenekült németek lelki gondozójaként folytatott 1989-es szerepvállalása miatt kapta meg a kitüntetést.