Az elismerést a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) alapította 1996-ban. Az évente odaítélt kitüntetést a tudományos újságírók szavazatai alapján azok a tudósok vehetik át, akik a legtöbbet tették a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért.
Elsőként a kitüntetést Simonyi Károly fizikusprofesszornak, Charles Simonyi édesapjának ítélték oda 1998-ban. A díjazottak között olyan jeles magyar tudósok vannak, mint Falus András immunológus, Freund Tamás neurobiológus, Almár Iván csillagász vagy Csányi Vilmos etológus. Az elismeréssel egy kitüntető oklevél jár, valamint a díjazott nevét egy csillag, 2010-től pedig egy kisbolygó viseli.
Mint Kiss L. László akadémikus, az MTA CsFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója elmondta, az intézet több éve működik együtt a Tudományos Újságírók Klubjával.

"A díjazottakról magyar felfedezésű égitesteket neveznek el, ugyanis a felfedezőnek jogában áll nevet adnia az általa észlelt új objektumnak. Így amikor ismertté válik a díjazott személye, javaslatunkkal megkeressük a Nemzetközi Csillagászati Unió, az IAU illetékes bizottságát" - magyarázta az akadémikus.
Ismertetése szerint a Vizi-kisbolygó elnevezése december 19-én vált hivatalossá, miután hétfőn megjelent az új elnevezésű kisbolygók listáját tartalmazó IAU-közlemény.
"Örülünk, hogy egy égitest viseli Vizi E. Szilveszter nevét, hiszen az örökkévalóságnak szóló elismerésről van szó. Amíg fennmarad civilizációnk, az adott égitest a díjazott nevét viseli" - fogalmazott Kiss L. László.

A kisbolygót Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel az intézet Piszkestetői Obszervatóriumának Schmidt-távcsövével.
"Nem véletlen, hogy éppen az adott kisbolygót neveztük el Vizi E. Szilveszterről, ugyanis 2008. december 31-én, szilveszter éjjelén észleltem először" - idézte fel az előzményeket a felfedező az MTI-nek.
Sárneczky Krisztián tájékoztatása szerint a kisbolygó átmérője körülbelül 5 kilométer, azaz viszonylag nagynak számít. A Mars és a Jupiter pályája között, a kisbolygók úgynevezett főövében kering és öt és fél év alatt kerüli meg a Napot.
"Az égitest körülbelül háromszor akkora távolságra van a Naptól, mint a Föld, a kisbolygóöv külső peremén található, vagyis viszonylag távoli objektum" - jegyezte meg Sárneczky Krisztián.