Az anyagcsere folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb például a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke betegségekben, és a szívelégtelenség. A Szegedi Tudományegyetem az e betegségek kutatásának projektjére 440 millió forint GINOP pályázatot nyert. A projektvezető intézmény a Debreceni Egyetem, a konzorciumi partnere a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása - tájékoztatott Varró András professzor, a projekt szegedi szakmai koordinátora.
Elmondta azt is, hogy a tudósok az anyagcsere betegségek kardiovaszkuláris vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom betegségek genetikai hátterét, az anyagcsere betegségekkel összefüggő agykeringési, légúti betegségeket és őssejt kutatásokat is végeznek.
Ismeretes, hogy hazánkban - az elmúlt másfél évtized pozitív változásai ellenére - még mindig a szív-érrendszeri betegségek és az azokból származó halálozások állnak első helyen. Az Eurostat adatai szerint Európai Unió 2 tagállamában 2013-ban az iszkémiás szívbetegségek esetében a standardizált halálozási arány 100 000 lakosra 132 halálozás volt.
A keringési rendszer betegségeit előidézheti többek között a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás is. A leggyakoribb keringéssel összefüggő halálokok ugyanakkor az iszkémiás szívbetegségek és az agyérbetegség. Az EU-28 tagországban 2013-ban 100 ezer halálozásból 132-t az iszkémiás (szívizom elégtelen vérellátása) szívbetegségek okozták. A standardizált halálozási arány Litvániában, Lettországban, Szlovákiában, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban volt a legmagasabb (2013-ban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma meghaladta a 350-et 2013-ban), míg ez az arány Franciaországban, Portugáliában, Hollandiában, Spanyolországban, Belgiumban, Dániában, Luxemburgban és Görögországban, illetve Liechtensteinben volt a legalacsonyabb (2013-ban 100 000 lakosra 100-nál kevesebb ilyen halálozás jutott).
A GIOP pályázaton nyert forrásból megkezdett kutatás 2020. szeptember végéig tart. A szakemberek ennek során a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra keresnek molekuláris magyarázatokat és azok alapján állítanak fel új diagnosztikai és kezelési lehetőségeket.