Szarajevó a japán Szapporo és a svéd Göteborg városával versengett a rendezés jogáért. A földrajzi adottságok ellenére Jugoszláviának új létesítményeket kellett építenie az olimpiára. A rendezés végső költségei azonban nem szálltak el, sőt! A szarajevói volt az első olyan olimpia 1932 óta, amely végül profitot eredményezett a rendező számára.

Az olimpiák történetében az 1980 és 1984 közötti időszak nem épp a sport szelleméről, hanem inkább a hidegháborús szembenállásról szólt. A két szuperhatalom egymást követően rendezte meg a nyári játékokat, s míg az 1980-as moszkvai olimpiát az USA, addig a '84-es los angelesi olimpiát a Szovjetunió bojkottálta. Ezzel szemben a jugoszláv téli olimpia kifejezetten barátságos légkörben folyt le, 49 ország 1272 sportolója vett részt a játékokon, amelyen végül Jugoszlávia egy ezüstérmet szerzett.

A létesítmények

Szarajevóban a mai napig állnak a sporteseményre felhúzott létesítmények. A legtöbb a mai napig funkcionál és a belvárostól akár gyalogosan is megközelíthető. A városon belül található a Koševo Stadion (2004-től Asim Ferhatović Hase Stadion), amely a nyitóünnepség helyszíne volt, ma pedig a patinás FK Sarajevo focicsapat otthonául szolgál. A stadion mellett található közvetlenül a Zetra csarnok, amely ma Juan Antonio Samaranch nevét viseli. Ez a csarnok adott otthont többek között a jégkorong döntőnek, valamint a záróünnepségnek is, ma pedig itt található az olimpiai múzeum.

A két helyszíntől kissé távolabb, már a városközpontban található a Skenderija csarnok. Ezt a csarnokot már a hatvanas évek vége óta használták, majd az olimpiára turbózták fel, így itt rendezhették a jégkorong mérkőzéseket.

A városon kívül a Szarajevót körülvevő hegyek kaptak fontos szerepet. A Bjelašnicán és a Jahorinán rendezték az alpesi sízés, míg az Igmanon a sífutás és síugrás számait. A Trebević-hegyen pedig a bob és szánkó futamokat rendezték.

Az olimpiai falu (Mojmilo) a város külső részében, a repülőtérhez közel lett felépítve. Dobrinjában volt a sajtóközpont, de ekkor épült a híres Holiday Inn Hotel is, amelyben egyébként a kilencvenes évek válságos időszakában Radovan Karadžić is nem egyszer megfordult.

Az olimpiai helyszínek a háborút követően

A boszniai háború nem kímélte a 84-es olimpia helyszíneit sem. A Szarajevót ostromló szerb fegyveres erők a bob pályáról lőtték a várost, melynek következtében a Zetra és a Skenderija csarnok is gyakorlatilag megsemmisült. A stadion és környéke pedig temetővé változott (a fából készült lelátók kopjafaként lettek felhasználva). Szarajevót csak széles nemzetközi összefogással sikerült újjáépíteni. A véres háború nyomai azonban a mai napig fellelhetőek a városban, és annak környékén is.

Az egykori sportlétesítmények közül a stadiont, valamint a két csarnokot is sikerült újjáépíteni. Telenként pedig rengeteg turista megy síelni a Jahorinára, vagy a Bjelašnicára. Nemcsak az olcsó árak, a jó pályák, a fejlődő infrastruktúra, hanem a páratlan természeti szépség is vonzza a helyieket, valamint egyre több külföldit is.

A Trebević-hegy Szarajevó belvárosától akár gyalogosan is elérhető. Kijelölt túraútvonal ugyan nincsen, de a helyiek szívesen segítenek a tájékozódásban. A lustábbak pedig menetrendszertelenül közlekedő busszal is feljuthatnak a hegyre.

Az egykori bob- és szánkópályára vezető erdős útszakaszon visszaköszönnek az ostrom emlékei. Szétlőtt házak, graffitis falak, romok idézik fel a kegyetlen időszakot. Mindezek ellenére rengeteg szarajevói lakos jár fel kirándulni a hegyre. A bobpálya pedig igazi turista látványosság, s már a szarajevói utazási irodák is igyekeznek kihasználni a Trebević vonzerejét.
A hegyre felérőket hátborzongató látvány fogadja. Az omladozó beton pályáról ma már nehezen hinnénk el, hogy egykoron itt száguldozott Wolfgang Hoppe és Dietmar Schauerhammer. A pálya melletti létesítményeken egy-két felirat még fellelhető, de a természet elkezdte magáévá tenni a betondzsungelt. A félelmetes és szorongató érzést azonban a városra nyíló csodálatos panoráma valamelyest feloldja. A pályán sokan sétálgatnak, néhány extrémsportot kedvelő fiatal pedig biciklijével veszi igénybe a megmaradt betontömböket.
A bobpálya felújítását évek óta tervezik. Nemrég egy szórakoztató park is felépült a közelében.

Az olimpia emléke

Szarajevóban a mai napig szívesen és büszkén emlékeznek vissza az olimpiára. A Baščaršija bazárjaiban több helyütt is kaphatóak bögrék, pólók, amelyek a „Sarajevo '84" felirattal emlékeztetnek a város jeles eseményére. Az olimpia kabalaállata Vučko, a farkas volt. Vučko marketing szempontból is tökéletes húzás volt, hiszen a mai napig eladható. Nemcsak tárgyak, hanem egy vendéglátóipari egység, a Vučko Gastro Pub is őrzi a kortalan kabalaállat, s ezzel az olimpia emlékét is. Ezek mellett az igazán szemfülesek megtalálhatják az „olimpiai" kávézókat, pékségeket, burekezőket, vagy egyszerűen az utcakövekre festett feliratokat.

Szarajevóról talán elsőre mindenkinek a boszniai háború, vagy Ferenc Ferdinánd meggyilkolása jut eszébe. De nem szabad megfeledkezni a téli olimpiáról sem, hiszen Jugoszlávia népei joggal voltak büszkék hazájukra, s ekkor még talán senki sem gondolta, hogy alig egy étvizeddel később egy polgárháború fogja tönkretenni a sporthelyszíneket.