Tavaly több mint 60 ezer milliárd forintnak megfelelő értékben vásároltak fel cégeket kínai vállalatok világszerte.
A 2015-ös adat több mint dupláját kitevő rekordösszegből nem piacot vesznek, hanem a legfejlettebb technológiákra vadásznak, elsősorban a nyugati országokban. A tempó olyan gyors, hogy már a pekingi kormány is fékezné.
Donald Trump a kampányában 45 százalékos, a kínai árukra kivetendő védővámról beszélt, magát Kínát pedig árfolyam-manipulátornak bélyegezte. Kérdés persze, hogy a populista szólamokat a megválasztott amerikai elnök beiktatása után követi-e valódi kereskedelmi háború. Az azonban bizonyos, hogy a távol-keleti ország nemzetközi gazdasági terjeszkedési törekvései kitűnően tetten érhetők egyebek mellett a bányatársaságok, az energiacégek, a szállítás vagy éppen az online kis- és nagykereskedelem nyugati kulcspozícióinak elfogl...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2017/2 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!