Mindegy, hogy stadionról, vasútról, tornacsarnokról van szó, a jövőben minden, folyamatban lévő önkormányzati és egyéb közbeszerzési projektnél alkalmazni kell az új többletköltség-határokat, amelyekről múlt heti ülésén döntött a kormány. A részletekről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be csütörtökön a Kormányinfón. Elmondta, hogy a 15 százalékot meg nem haladó pluszkiadásokról a minisztérium dönthet, a 15 és 30 százalék közötti növekmények esetében azonban a nemzetgazdasági miniszter - igazságügyi szakértő bevonásával - vétójogot gyakorolhat. E feletti többletköltségek befogadására pedig egyáltalán nem lesz lehetőség a kormányhatározat megjelenését követően.

Érdeklődésünkre megerősítette, hogy kivétel nélkül minden beszerzés e jogszabály hatálya alá tartozik, így az idén nyári vizes világbajnokság létesítményével összefüggő beszerzések is. Márpedig ez érdekes helyzet elé állíthatja a beruházót és kivitelezőket egyaránt, ilyen méretű sportcélú fejlesztéseknél ugyanis "megszokott", hogy a végső számla jócskán meghaladja az eredeti terveket.

Lázár hozzátette, hogy ugyanígy a stadionokra, vasúti projektekre is kiterjed természetesen a szigorítás, akár hazai, akár európai uniós pénzből valósulnak meg a fejlesztések. Ha a közbeszerzést módosítani kell a kiíráshoz képest, akkor ez lesz az eljárás.

Nem mindenkivel szemben lesznek alapból szőrösszívűek a kontrollt gyakorló szakemberek. A miniszter szerint léteznek méltányolható körülmények. Vannak olyan beruházások, amelyeket tíz évvel ezelőtt, vagy még régebben kezdtek el megtervezni, közben az ágazati, ipari árak, értékek változtak. Velük valószínűleg méltányosabban bánnak majd az igazságügyi szakértő, amikor javaslatot tesznek a kormány számára a támogatási szerződés módosításával kapcsolatban. A miniszter szerint azért kell igazságügyi szakértőket bevonni az eljárásba, hogy ne egy kormányzati tisztviselő foglaljon abban állást, milyen volumenű költségnövekmény ismerhető el.
Fontos, hogy azokra a beszerzésekre nem vonatkoznak a limitek, amelyeket már lezártak, vagyis amelyekről a kormány határozattal döntött. Akkor kell alkalmazni az új eljárási rendet, amikor a jövőben a kivitelező a kormányhoz fordul. Várhatóan lesz dolguk a szakértőknek: Lázár a Figyelőnek elárulta, tavaly a beszerzéseken elkölteni tervezett 1300 milliárd forintot 230 milliárd forinttal kellett megtoldani a ráemelések miatt.

Mint a kormányzati tervekből kiderül, az önkormányzati beszerzéseket is át kell futtatni ezen a rendszeren. Az önálló döntési jogkörrel egyre kevésbé rendelkező testületek körében ezt vélhetően a helyi autonómia újabb csorbításaként fogják megélni. A kormány szempontjából viszont a közpénzek elherdálásának megakadályozását szolgálják ezek az intézkedések.