Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja, a konzorcium szakmai vezetője elmondta: a 4,1 milliárd forint európai uniós és hazai támogatást élvező együttműködés célja, hogy segítse a hazai agrártermékek biztonságos előállítását.
Hozzátette, a konzorciumi tagok ipari kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket magukba foglaló harminc feladatot vállaltak. Ezek között van káros hatásokat csökkentő növényvédelmi rendszerek kidolgozása, növényállomány monitorozása, növények víz- és energiaforgalmának modellezése, hőtűrő baromfihibridek nemesítése és megfelelő takarmányozási módszerek megtalálása is.
Szólt arról, hogy a költségvetés mintegy harmadát infrastrukturális beruházásokra fordítják. Az egyetem területén kutatóközpontot, vizsgáló állomásokat hoznak létre, laborokat rendeznek be és szerelnek fel, a kutatásokhoz szükséges szélsőséges körülményeket klímakamrákban biztosítják.

Gyenei Ferenc, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatigazgatója azt mondta: az élelmezés, az élelmiszerek minőségének javítása világszerte nagy kihívást jelent. Jelezte, a klímaváltozás hatásai az általa vezetett cégnél is érezhetőek, ezért a biztonságos növénytermesztéshez kiemelten fontosnak tartja új technológiák alkalmazását, az öntözéses eljárások bevezetését.
Németh Tamás egyetemi tanár, a projekt vezetője úgy vélte, a magyar mezőgazdaság tavaly kiemelten jó évet zárt, a minőségen azonban még sokat lehet és kell is javítani. Ehhez segítséget nyújt a felsőoktatási intézmények és vállalatok együttműködése.
Szávai Ferenc, a KE rektora örömének adott hangot, hogy az egyetem vezetésével létrejött konzorcium olyan piacképes termékek előállításához járul hozzá, amelyek erősítik a magyar agráriumot.
Borbás Zoltán, a KE kancellárja hozzátette, a klímaváltozás hatásait mindenki érzi. Szavai szerint a most indult program keretében felépülő infrastruktúra és megszerzett tudás eszközöket ad a szélsőséges időjárással szembeni küzdelemhez.