A cseh kormány hétfőn egy olyan, az ország éghajlatának változásához alkalmazkodó cselekvési tervet fogadott el, amely segít a szárazság és az áradások által okozott problémák megoldásában. A terv védelmet nyújt az erdőknek és a vízforrásoknak, írta twitter-bejegyzésében Bohuslav Sobotka miniszterelnök.

„Újabb lépéseket teszünk annak érdekében, hogy felkészítsük országunkat a komoly éghajlat-változások sorozatára" írta a miniszterelnök, utalva arra a stratégiai dokumentumra, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium állított össze.
Az intézkedések több, mint egy milliárd korona költséggel járnak. (1 korona = 11,39 Ft)

Az elfogadott dokumentum 50 alapvetően fontos célkitűzést fogalmaz meg és 160 kiemelkedő jelentőségű feladatot sorol fel. A célok teljesítése érdekében át kell csoportosítani a minisztériumok költségvetésének egy részét, vagy kiegészítő forrásokat kell biztosítani az állami költségvetés terhére.

A legfontosabb, 2020-ig legszükségesebbnek látszó célokra akár 834 millió koronát biztosítanak. További 415 millió korona kiegészítő intézkedések forrása lesz.
A Minisztérium egy kapcsolódó jelentése szerint mintegy 140, közintézményekben, magán-vállalkozásokban és az akadémiai szektorban dolgozó szakértő vett részt a terv kidolgozásában.

A TOP 09 ellenzéki párt parlamenti képviselője, környezetvédelmi szakértő Michal Kucera azért bírálta a tervet, mert megítélése szerint nem hangsúlyozza eléggé az energia-megtakarítás és a hatékony energia- felhasználás jelentőségét.
Egy ilyen hangsúly-váltás értelmében az iparnak nyújtott állami támogatást az olcsó munkaerőre alapozott összeszerelő üzemek helyett a magasabb színvonalú ágazatok és vállalatok számára kellene átcsoportosítani. Ilyen lehet az épületek automatizálása, véli Michal Kucera. Az energia-takarékosság egyébként is az egyik legegyszerűbben megoldható és leghatékonyabb klíma-védelmi intézkedés.

A terv többek között az erdők klímaváltozásra való előkészítésének módjaival foglalkozik. Előirányozza a fehér farkú szarvasok ritkítását, amelyek egyes területeken túlzott mértékben pusztítják a fákat és a bokrokat, a lucfenyő túlzott előfordulásának visszaszorítását, valamint a mocsarak és természetes vízfolyások természetes állapotának helyreállítását.