A kedvező feltételeknek köszönhetően egyre nagyobb a lakásépítési kedv: Az Otthon Centrum becslése szerint 2016 végéig összesen mintegy 25 ezer építési engedélyt adtak ki és az épített lakások száma elérte a 10-12 ezret. A legtöbb engedélyt Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon adták ki. Várakozásaink szerint 2017-ben lakást elsősorban Budapesten, a fővárosi agglomerációban, a vidéki régióközpontok és megyei jogú városokban és környező településeken, valamit a Balaton partján keresnek majd a vásárlók. A vállalkozások által épített új lakásokat elsősorban Budapest néhány kerületében (II. III. VI. VII. VIII. IX. XI. XIII. XIV.) és a megyeszékhelyeken adják át nagyobb számban az év folyamán, míg az egyéni építtetők a főváros környékén és a vidéki városok közeli településeken építkeznek majd leginkább. 2017-re az épülő új lakások száma elérheti a 14-16 ezret.

Országosan mintegy félezer új lakásprojekt
Az Otthon Centrum felmérése szerint Budapesten 338 projektben, közel 21 ezer lakás jelent meg online hirdető felületeken, ezek az elkövetkező néhány éven belül fognak felépülni. A legtöbb beruházás továbbra is a XIII. és XI. kerületben található. Az építkezések a két kerület szinte összes városrészét érintik, de a XIII. kerületben Angyalföldön, a Béke utca és Rákosrendező közötti sávban indult a legtöbb projekt, a XI. kerületben pedig a Madárhegy és Sashegy térsége a legnépszerűbb a fejlesztők körében. A pesti oldalon Zugló a projektek számában a II. kerülettel holtversenyben szintén dobogós, ugyanakkor itt a projektek többsége már kifutóban van, az épülő lakásoknak mindössze 35%-a köthető le. A pesti belvárosban elsősorban tetőtér beépítések és a még megmaradt foghíj telkek beépítése zajlik. A legmagasabb fajlagos árak néhány luxuslakás projektekre jellemzőek. A listavezető az V. kerületi Palazzo Dorottya (1,76 millió Ft/m2), a II. és XII. kerületi villákban már 1,25-1,35 millió Ft/m2 fajlagos áron elérhető a luxus. A legkedvezőbb áron a külső pesti kerületi projektekben kínálják az otthonokat, helyenként már 300 ezer Ft/m2 áron vásárolható újépítésű lakás.

Vidéki régióközpontjainkban és a megyei jogú városokban 163 projekt jelent meg online hirdetőfelületeken, amelyek az elkövetkező néhány éven belül fognak felépülni. A legtöbb Debrecenben és Győrben, itt zajlik a vidéki vállalkozói lakásberuházások közel harmada, a hat régióközpontban, valamint Sopronban található a beruházások közel három-negyede. A maradék tizenhat megyei jogú városban összesen 45 társasházi projekt jelent meg. Az említett projektekben, a nagyobb városokban, összesen 4400 lakás építése van folyamatban, melynek 56 százaléka köthető le. A legtöbb lakás Debrecenben épül (1100 darab), míg Győrben és Sopronban 550-550 új építésű lakást hirdetnek. Az árak 200-500 ezer forint között alakulnak négyzetméterenként; a drágább városok közé tartozik Debrecen, Győr, Sopron, míg a legkedvezőbb árfekvésű lakásokat Nagykanizsán és Tatabányán hirdették.

Lakásárak- idén további drágulás várható
Idén várhatóan csökken a lakásár növekedés dinamikája. A legnépszerűbb kerületekben és városokban elsősorban a társasházi (tégla és panel) lakások tekintetében várható további 5-10 százalékos áremelkedés. Az új építésű lakásoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben várható hasonló mértékű drágulás. Az alku mértékének változása, illetve az értékesítési idő átlagának stabilizálódása 2016-ban azt jelezte előre, hogy átlagosan az alacsonyabb árszegmensekben várható még inkább drágulás.
2016-ban az új lakások piacán a legtöbb adásvétel 20-35 millió forint között történt, míg a használt lakások két-harmada 10-25 millió forint között kelt el. Pest megyében a családi házak túlsúlya jellemző, itt az adásvételek meghatározó hányada 8-22 millió forint között volt.
A fővárosban a használt társasházi tégla lakások fajlagos átlagára a kerületek többségében 250-550 ezer Ft/m2 között alakult 2016-ban, míg a panellakások átlagos ára 220-350 ezer forint volt. A legdrágábbnak a XI. és a XIII. kerület lakótelepei számítottak, a legolcsóbbnak Pesterzsébet. A családi házak kerületenkénti átlagára 200-500 ezer forint között alakult: a külső pesti kerületekben 200-300 ezer Ft/m2, a II. és XII. és a XIII. kerületben 500 ezer Ft/m2, a XI. kerületben pedig 400 ezer Ft/m2 körül alakult a fajlagos ár.

A fővárosban a legdrágább az V. kerületi belváros, ahol átlagosan több mint 800 ezer forintba került egy használt társasházi lakás négyzetméterára. A legalacsonyabb átlagos árszint a VIII. kerületben, a Fiumei út - Orczy út, valamint a X. kerület Sibrik Miklós út - Maglódi út - Fehér út közötti sávban volt jellemző, ahol 300 ezer Ft/m2 átlagáron keltek el a lakások.
A családi házaknál a listavezető Rózsadomb, ahol 600 ezer forintos négyzetméterár jellemző, míg a XII. kerület magasabb részein 500 ezer Ft/m2 átlagár volt mértékadó. A legalacsonyabb áron Újpesten értékesítettek családi házakat, mindössze 200 ezer forintért négyzetméterenként. Az agglomeráció településein a társasházi lakások és családi házaknál egyaránt Budakeszi járás települési voltak a legdrágábbak. A társasházi lakások ára meghaladta a 400 ezer Ft/m2-t, a családi házak pedig 250 ezer Ft/m2 átlagáron keltek el.

A vidéki megyei jogú városokban a négyzetméterárak 150-250 ezer Ft/m2 között alakultak tavaly, azaz a legdrágább városok csak megközelíteni tudják a főváros legalacsonyabb árfekvésű kerületeit.
Tavaly 180-320 ezer forintos négyzetméterár jellemezte a Balaton menti társasházi lakások fajlagos árát tó körüli településeken. A magasabb árak Balatonfüred és Siófok térségében, míg az alacsonyabbak a kisebb városokban jellemzőek. A családi házak átlagára a Balaton keleti medencéjében, kivált annak nagyobb településeken 200 ezer forint körül, míg a nyugati medence kisebb településein 150 ezer forint körül alakultak. Új lakások nagyobb számban csak Siófokon fordultak elő a 2016-ban közel 500 ezer forintos négyzetméteráron. A Velencei-tó néhány településein a családi házak átlagára 180 ezer Ft/m2 volt.

Panelnél a legnagyobb árengedmény
A válság éveihez képest tavaly összességében csökkent az árengedmény mértéke. Ennek mértékét illetően azonban nem csak lakástípusonként, de a földrajzi régiók szerint is jelentős eltérés van.
Az alku mértékének további csökkenése elsősorban családi házak esetében várható ott is elsősorban a városokban, ahol még mindig jelentős az árengedmény mértéke a válság előtti szinthez képest. A társasházak alku szintje országosan közelít a válság előtti szinthez, azonban a vidék városokban, ahol az alku mértéke még mindig több százalékponttal elmarad a válság előtti értékektől ott további 1-5 százalékos csökkenés várható.