A luxembourgi székhelyű bíróság indoklásában úgy vélekedett, hogy a menekültként való elismerés elutasítása nem korlátozódik a terrorcselekmények tényleges elkövetőire. Az elutasítás azokra a személyekre is kiterjedhet, akik olyanok toborzását, szervezését, szállítását vagy ellátását végzik, akik egyebek között terrorcselekmények elkövetése, tervezése vagy előkészítése céljából a tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti államtól eltérő országba utaznak.
Az ügy előzménye, hogy 2006-ban a marokkói állampolgárságú Mostafa Lounanit a brüsszeli büntetőbíróság hatéves szabadságvesztésre ítélte, mivel irányítója volt a Marokkói Harcosok Iszlám Csoportja nevű, terroristacsoportnak minősített szervezet belgiumi sejtjének. A belga bíróság szerint Lounani "aktívan részt vett egy önkéntesek Irakba küldését célzó hálózat megszervezésében", valamint hamis okiratokat készített és jogellenesen tartózkodott Belgiumban.

2010-ben Lounani a belga hatóságoknál menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozva, hogy amennyiben visszatér származási országába, üldöztetés vár rá. Indoklása szerint fennáll annak a kockázata, hogy a belgiumi elítélését követően a marokkói hatóságok radikális iszlamistaként és dzsihadistaként kezelik. Kérelmét a belga hatóságok elutasították.
Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Lounani személyesen nem követett el terrorcselekményeket, és nem derül ki egyértelműen, hogy ilyen cselekmények felbujtója lett volna, vagy azok elkövetésében részt vett.
Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem végső értékelése a nemzeti bíróság és az illetékes nemzeti hatóságok feladata.

Kiemelték, hogy jelzésértékű és érdemes figyelembe venni, hogy a belga hatóságok szerint Lounani irányító tagja volt egy nemzetközi dimenziójú terroristacsoportnak, amelyet 2002-ben felvettek az Egyesült Nemzetek szankciók hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket azonosító jegyzékébe. A csoport tevékenysége nemzetközi dimenzióval rendelkezik, valamint Lounani részt vett útlevelek hamisításában, és segített olyan önkénteseknek, akik Irakba szándékoztak menni.
A bíróság szerint az ilyen cselekmények igazolhatják a menekültként való elismerés kizárását.