A Modern városok program keretében a kormány szerződést köt Magyarország 23 megyei jogú városával, amelyek a gazdasági növekedés térségbeli központjává, a magyar vidék fejlődésének zászlóshajóivá válnak - közölte a miniszterelnök és a szegedi polgármester megállapodásával kapcsolatban Csepreghy Nándor kedden.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifejtette, az önálló és erős magyar gazdaság akkor lehet sikeres, ha nem "fejnehéz", vagyis a vidék fejlesztésére ugyanúgy szükség van, mint Budapest megerősítésére. A Modern városok program ennek garanciája, hiszen javítja a városok elérhetőségét több száz milliárd forint értékű közlekedési beruházással, megteremti a saját lábra állás feltételeit az ipari parkokkal és lehetőséget ad a szabadidő értelmes eltöltésére a sport- és kultúrafejlesztési elemekkel - emelte ki a politikus.

Elmondta, a program befejezésekor mind a 23 város elérhetővé válik legalább gyorsforgalmi úton, az egészségügyi ellátás minőségében vagy az oktatás fejlesztésében megszűnnek a különbségek, így az életszínvonal minősége nem lesz rosszabb vidéken, mint például a fővárosban. Minden egyes Modern városok program-megállapodás konkrétan nevesített fejlesztéseket tartalmaz, természetesen az egyes városok és a térség igényeire szabva.

Az államtitkár a Modern városok program pénzügyi kereteiről szólva kifejtette, a 19 városban 210 projekt valósul meg, tavaly magyar és uniós forrásból mintegy 190 milliárd forint támogatás jutott az egyes fejlesztések előkészítéséhez, megvalósításához. Idén a 152 milliárd forint hazai forrást több 100 milliárd forint értékű uniós fejlesztési forrás egészíti ki a program projektjeinek támogatásához. Az első 19 város becsült forrásigénye összesen 2448 milliárd forint, ehhez csatlakozott 20. megyei jogú városként Szeged. Az itt bejelentett beruházások teljes költsége előreláthatóan legalább 50 milliárd forint, amely akár 70 milliárdra is nőhet, ha a magyar gazdaság növekedése ezt lehetővé teszi.

Csepreghy Nándor a szegedi fejlesztésekről elmondta, a Modern városok program célja Szegeddel, hogy a település kiemelkedő regionális központtá váljon. Ezért a kormány segítséget nyújt a Szeged-Makó elővárosi közlekedés fejlesztése keretében vegyes forgalmú Tisza-híd megépítéséhez, valamint megállapodás született a szegedi repülőtér technológiai fejlesztéséről. Szintén a program részeként valósul meg a városban egy 200 hektáros iparipark-fejlesztés is. A hosszú távú tervek között szerepel a 47-es út bővítése kétszer kétsávossá, amelynek köszönhetően megvalósulhat Szeged, Debrecen és Miskolc gyorsforgalmi összeköttetése, valamint egy gyalogos- és kerékpároshíd megépítése is.

Szintén kormányzati támogatással megkezdődhet a Belvárosi híd rekonstrukciója, a Tisza Szeged főutcája projekt részeként a belvárosi rakpartok felújítása. A buszpályaudvar áthelyezésével újul meg a Mars tér, helyén egy közösségi igényeket is kielégítő teret alakítanak ki, valamint a program keretében a Széchenyi tér visszanyerheti a második világháború előtti arculatát. A sportcélú fejlesztések közül kiemelendő az új fedett uszoda, egy, a teremsportok számára alkalmas csarnok és egy atlétikai centrum kialakítása, valamint a hosszú távú elképzelések között szereplő fedett atlétikai pálya megépítése. Mindezek mellett a kormány és az önkormányzat részvételével munkacsoport jön létre annak kidolgozására, hogy az országban Szeged lehessen az első város, ahol a tömegközlekedés kizárólag elektromos alapon működik.
Csepreghy Nándor kiemelte: a Modern városok program fejlesztéseinek köszönhetően Szeged az ország egyik legélhetőbb és legsikeresebb településévé válhat, amely a többi megyei jogú várossal együtt az erős vidék és az erős Magyarország megteremtésében és fenntartásában vállal kiemelkedő szerepet.