A devizatartalék alapvetően azért csökkent, mert a kínai jegybank külföldi devizát adott el, hogy jüant vásároljon.
Januárban már a hetedik egymást követő hónapban apadt a világ második legnagyobb gazdaságának a devizatartaléka. A januári 12,3 milliárd dollár azonban jóval kevesebb volt az előző havi 41 milliárd dollárnál, sőt, az utóbbi hónapokat tekintve a legkisebb mértékű csökkenés, ami arra utal, hogy a tőkekiáramlás fékezését célzó új intézkedések eredményesek, legalábbis egyelőre.
2011 februárja óta ez az első alkalom, hogy háromezer milliárd dollár alá esett a kínai devizatartalék, amely 2014 júniusában érte el csúcspontját, csaknem 4 ezer milliárd dollárral. Ezután a tartalék csökkenni kezdett, miközben a hatóságok igyekeznek megakadályozni a kínai fizetőeszköz, a jüan túl gyors leértékelődését.
A jüan árfolyama 6,6 százalékkal csökkent a dollárhoz képest tavaly. Ilyen nagymértékű leértékelődésre 1994 óta nem volt példa. Az idei év eleje óta azonban közel 1 százalékkal nőtt a jüan dollárhoz viszonyított értéke.
Zhou Hao, a Commerzbank szingapúri vezető elemzője szerint nem sok értelme van a devizatartalékot a jüan árfolyamának megvédésére használni, ha a jüan további gyengülését valószínűsítő piaci várakozások nemigen változnak.