Kettős mérce működik az európai élelmiszer-piacon! Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ezt állapította meg a most zárult élelmiszer-minőségi vizsgálat alapján. A tárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata célja az volt, hogy végre egyértelműen kiderüljön, létezik-e a kettős minőség az itthon és a külföldön forgalmazott termékek között. A Nébih 96 termékpárt: 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt hasonlított össze. A mintákat Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban vették. A márkatermékek mellett a láncok sajátmárkás termékeit is gorcső alá tették. Ennek eredményei alapján szögezte le a miniszter, hogy kettős a mérce. A termékminták 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt az itthoni és a Nyugat-Európában forgalmazott termékek között.

A miniszter arra utalt, hogy a tételek között 71 esetben állapítottak meg minőségi különbséget a vizsgálat során. Nem észleltek minőségi eltérés 25 esetben. Csak érzékszervi úton 30 esetben tapasztaltak különbséget, összetételben pedig 8 esetben regisztáltak eltérést, ugyanakkor 33 terméknél nemcsak érezhető, hanem az összetételben is kimutatható volt különbség.
A minőségi eltérések - Fazekas Sándor szerint - szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatóak a mérések alapján. Sok termék esetében már érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, más termékeknél az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban - jegyezte meg a miniszter. Ez a vizsgálat is alátámasztotta a tárcavezető szerint a korábbi - két évvel ezelőtti - vizsgálat eredményét.

Öröm az ürömben, hogy ha silányabb is, amit kapnak, de élelmiszer-biztonsági kockázat nincs, a magyar fogyasztók egészségét veszélyeztető tényezőt nem talált a hatóság.
A vizsgálat rávilágított arra, hogy a gyártók olykor úgy spórolnak a magyar fogyasztókon, hogy olcsóbb összetevőket, több ízfokozót, kevesebb tápértéket tartalmazó silányabb minőségű terméket hoznak az itteni piacon forgalomba. Az árakat ugyanakkor még sem kisebbek, olykor többe is kerülnek, mint külföldön. Tegyük hozzá, azért ebben az uniós rekorder 27 százalékos magyar áfának is köze lehet. Árnyalja az eredményeket, hogy a Nébih számár csak most készül a törvényi felhatalmazás, amely ilyyen összehasonlító teszteket végzésére jogosít.

Meglepő, hogy a vizsgálati eredmények alapján merőben más következtetésre jutottak az élelmiszer-iparosok. Az erős miniszteri bírálat ellenére, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) várokozásait legalábbis megnyugtatóan igazolta a jelentés. Azt, hogy az itthon és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt. Az állateledeleket leszámítva a 92 élelmiszer-párból 26 termék esetében - mivel azok nem azonos termékek - Szöllősi Réka, az Éfosz ügyvezető igazgatója szerint, nem is voltak összehasonlíthatóak. Az összehasonlítható 68 termék közül pedig a vizsgálat mindössze 18 esetben talált minimális összetételbeli eltérést.

Ezek a különbségek azonban Szöllősi Réka szerint, nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne. Azaz azt sem jelentik, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között.
Az itthon és a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek a szövetség értelmezése szerint a érzékszervi bírálatokon. Egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg ugyanis jelentős különbséget. Sőt, az esetek felében éppen az itthon vásárolt termék javára szólt a megállapított kis eltérés.
A vizsgálat alkalmat adott szövetségnek ahhoz, hogy felhívja a kormány figyelmét, a szektor megerősítéséhez támogatás kell. A kemény európai versenyben csak erős, modern ágazat tud helytállni.