Az egykori keleti tömb 29 országáról szóló, A populizmus hamis ígérete című éves jelentésében a Freedom House rámutatott: míg konszolidált tekintélyelvű rezsimből nyolc van a vizsgált térségben, megszilárdult demokráciából csak hét. 2005-ben még 4:8 volt az arány a demokráciák javára.
A 2017-es jelentés szerint a vizsgált országok több mint felénél (18 állam) romlott a demokráciamutató. Az átalakuló országokról szóló beszámoló történetében ez a második legjelentősebb visszaesés, csaknem akkora, mint amilyen 2008-ban, a pénzügyi válság alatt volt. Ugyanakkor a jelenség nem meglepő: 2005 óta folyamatosan romlanak a mutatók, míg javulásra csak elvétve akad példa - mutatott rá a Freedom House.
A változások cáfolják a szervezet jelentésének korábbi alapfeltevését, amely szerint a térség diktatúra alól felszabaduló országai egy irányba, a demokrácia felé haladnak, és amelyik országban ez a kormányzati forma egyszer gyökeret vert, az nem fog elindulni a skála másik vége felé.
A washingtoni székhelyű szervezet beszámolójában egy teljes fejezetet szentel a félig megszilárdult demokráciákhoz sorolt Magyarországnak és a konszolidált demokráciák között számon tartott Lengyelországnak, amelyek az ígéretes kezdés után szerinte jelentős visszaesést könyvelhetnek el.

Úgy fogalmaztak, hogy összesítve jelenleg Magyarországon "a legsiralmasabb a demokratikus intézmények helyzete" a közép-európai régióban. A 2007-ben még régiós éllovasnak számító államban romlott a demokráciamutató a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben (1,4 pontos visszaesés) - tették hozzá.
"A 2018-as választások közeledtével a Fidesz a civil társadalom felé fordítja a figyelmét, és a külföldről támogatott szervezetek felszámolásával fenyeget" - írták.
Eközben Lengyelország a beszámoló történetében elérte a mélypontját. Ezekben államokban a populista vezetők támadást intéztek az alkotmánybíróság ellen, megkezdték a hatalmukat kordában tartani hivatott fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolását, és propagandafegyverré változtatták a közmédiát - olvasható a jelentésben.
Ugyanakkor ebben az időszakban egész Közép-Európában jelentős visszaesést regisztráltak, amely dinamikusabb volt, mint a jelentés által vizsgált másik két térségben, a Balkánon és Eurázsiában. A csökkenésért főként a korrupció és a médiát érő nyomás a felelős - tette hozzá a szervezet.

A kilencvenes évek elején Lengyelország és Magyarország is a demokratikus átalakulás iskolapéldája volt. Ezeknek az államoknak "a látványos pálfordulása" a Freedom House szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy társadalmi beágyazottság és meggyökeresedett politikai normák nélkül a liberális demokrácia működéséhez szükséges intézmények törékenyek. Ezt a jelenséget tovább fokozza az Európai Unió belső válsága, amely miatt a liberális demokrácia legfontosabb európai motorjának számító Brüsszel nem tudja ugyanolyan hatékonyan ellátni feladatait.
A 2017-es beszámolóban Ukrajna, Románia és Koszovó volt a követendő példa. Ukrajna és Koszovó szerény előrelépést könyvelhetett el a strukturális átalakítások miatt, ráadásul Koszovó kategóriát lépett, és az átalakulóban lévő, hibrid rezsimek közé került. Eközben Romániában az ügyvivő kormány számos kiemelkedő témában hozott döntést, közöttük az előző választásokon felmerült problémák ügyében.
A Freedom House jelentése a 2016-os naptári év politikai-intézményi fejleményeinek vagy visszaeséseinek számszerű értékelésén alapul.

Szakértők hét területen értékelik 1-től 7-ig terjedő pontszámmal az egyes országok teljesítményét, úgy mint nemzeti demokratikus kormányzás, választási folyamat, civil társadalom, független média, helyi demokratikus kormányzás, jogi keret és korrupció. Ezek átlaga adja az érintett ország demokráciamutatóját, amelynek alapján besorolják azt az öt kategória valamelyikébe: megszilárdult demokrácia (1 és 2,99 pont között), félig megszilárdult demokrácia (3 és 3,99 pont között), hibrid rezsim (4 és 4,99 pont között), félig konszolidált tekintélyelvű rezsim (5 és 5,99 pont között) vagy konszolidált tekintélyelvű rezsim (6 és 7 pont között).