A 20 nap múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójában az egyik esélyesnek számító euroszkeptikus és bevándorlás-ellenes politikus a Public Sénat nevű televíziós csatornának adott interjúban megerősítette, hogy megválasztása után először Brüsszellel kíván tárgyalni a nemzeti jogkörök visszaszerzéséről, majd hat hónappal később mindenképpen népszavazást ír ki Franciaországnak az Európai Unióhoz és az eurózónához tartozásáról. Ugyanakkor hozzátette, hogy nemcsak a szeptemberi német szövetségi választásokat, hanem a legkésőbb 2018 elejére tervezett olasz parlamenti választásokat is szeretné megvárni, hogy legyen kivel tárgyalni.
"A referendum meglesz hat hónappal később, azaz kell még egy hónap plusz, de ennek nincs jelentősége, miután a tárgyalásaim menetrendjében az euróról szóló tárgyalások valójában ennek a hat hónapnak a végén szerepelnek, azért, hogy megvárjuk a német és az olasz választásokat" - mondta Marine Le Pen.

"Egyértelmű, hogy a nemzeti valutához való visszatéréshez meg kell várni a német és az olasz választásokat, hogy tudjuk, milyen többséggel fogunk tárgyalni" - tette hozzá.
A külföldi befektetőknek az eurózónából való esetleges francia kilépés miatti félelmeire vonatkozó kérdésre válaszolva Le Pen azt mondta: "Félnek ettől a döntéstől, mert valójában tudják, hogy nem lesz annyi profitjuk, mint amennyit eddig csináltak ... de van annyi likviditás a világban, hogy ne vigyék el a pénzüket Franciaországból, és főleg ne egy olyan Franciaországból, ahol ismét beindul majd a növekedés" - hangsúlyozta.
Hírmagyarázók arra hívták fel a figyelmet, hogy néhány órával a francia elnökjelöltek esti televíziós vitája előtt Marine Le Pen immáron második alkalommal módosította javaslatát az eurózónából, illetve az Európai Unióból történő kilépésről szóló referendumot illetően, miután programjának ez a legvitatottabb része, s a felmérések szerint jelenleg a választóknak kevesebb mint harminc százaléka támogatná a kilépést.