Arról az üzleti titok miatt nem kívánt kérdésünkre részleteket elárulni a HITA, hogy kik is ezek a befektetők, azt azonban elmondták, hogy sok esetben a versenytárs országok elől sikerült elhappolni az üzletet. Arra is fény derült a válaszból, hogy egy sor befektető a távol-keleti világból érkezhet Magyarországra. A HITA szerint legalábbis a folyamatban lévő projektek között egyiptomi, indiai, izraeli, japán, iráni, kínai, koreai, szíriai, tajvani kapcsolatok is vannak, de érdeklődnek Új-Zélandról, Ausztráliából és Malajziából is. Ezek a befektetők főleg az elektronika, élelmiszeripar, gyártó- és gépipar területén keresik a lehetőséget, de érdekeltek a gyógyszeripar, informatika, logisztika, megújuló energia, orvosi műszergyártás és vegyipar szektoraiban is. (Az Öböl-menti arab országokból érkező tőke jellegzetessége, hogy elsősorban pénzügyi befektetések érkeznek onnan, nem termelő tőke.)
Mint a felsorolásból kiderül, bár a keleti nyitás külpolitikai stratégiája nincs folyamatosan reflektorfényben, a színfalak mögött zajlik a munka. Példaként a kínai Comlink említhető: a telekommunikációs cégeknek optikai kábeleket, csatlakozókat beszállító cég Magyarországot választotta első, Magyarországon kívüli gyártóegysége helyszínéül. A Thai President Foods pedig Esztergomban létesít üzemet, amely a világ egyik legnagyobb instant tésztagyára. Innen szolgálják ki az európai piacot. Egy egyiptomi vállalat, az EVA Pharma is nálunk hozza létre európai kutató-fejlesztő központját. Nem kis játékosról van szó: az EVA Pharma az észak-afrikai és a közel-keleti térség vezető gyógyszeripari és kozmetikai vállalatcsoportja.
A folyamatban lévő keleti tőkeprojektekről is megtudtunk egy-két érdekességet. A döntési és üzleti kultúra sajátosságai miatt a Keletről érkező befektetőkkel folytatott tárgyalások elhúzódhatnak: a tapasztalatok szerint minimum egy évbe telik, mire az első megkereséstől számítva megszületik a döntés, és a cég elkötelezi magát a kiválasztott partnerország mellett. A megfontoltság hozadéka, hogy ha már letelepedtek, akkor nem könnyen lépnek tovább, nem helyezik át a termelést másik országba vagy régióba. A lényeg, hogy a tőkét csábító ügynökségeknek először a befektetők bizalmát kell elnyerniük, alaposan be kell mutatniuk a hazai befektetési lehetőségeket, korrektül és teljes körűen kell tájékoztatniuk az érdeklődőket. Mindez sok időbe kerül, melynek során gyakori és több szintű tárgyalási fordulókra van szükség.
S hogy miért vonzó a mostani kormánynak a Kelet? A HITA szerint egyebek mellett azért, mert ezek a befektetők az európaiaknál nagyobb mértékben számítanak a helyi beszállítókra, vagyis több munkahelyet teremtenek. Tavaly egyébként a HITA által kezelt, pozitív döntéssel lezárult projektek összesen több mint 7100 munkahelyet hoztak létre, a beruházások nagyságrendje pedig elérte a 370 milliárd forintot. Az országban ennél több befektetés jött létre, például az önkormányzatokon, tanácsadó cégeken keresztül is létrejönnek üzletek.