– Kávékortyolás helyett agrár szakembernek most a határban a helye. Felsőszentivánon éppen mit aratnak?

– A búzát már learattuk, most a mustár betakarítását kezdtük el, és vágjuk a mákot is. A tervnek megfelelően haladunk. A termés mennyisége hektáronként várhatóan 1-1 tonna.

– A tavaszi fagyok után most a szárazság is arat. Az elemzők emiatt a kukorica 13 százalékos világpiaci áremelkedését várják. Mennyi lesz az országos termés?

– A következő két hétben dől el minden. Ha lesz eső, javulhat a helyzet. Már most kilónként 70 forint a kukorica. Ezt az árat egy állattartó sem tudja kigazdálkodni.

– Még a termőterület is csökkent, mert a hatóság 1300 hektár GMO-val szennyezett kukoricát talált. Felsőszentivánon nincs génmódosított kukorica?

– Szerencsére az idén nem találtak, de tavaly nálunk is volt. Ezt a törvény előírásai szerint kitárcsáztuk.

– Hogyan fordulhat elő a GMO-mentes hazai mezőgazdaságban évről évre ilyen fertőzés?

– A szomszédos országokban megengedett a génmódosított kukorica termesztése, ezért véletlenszerűen is bekerülhet az országba. Az idén is ez történt. Szerintem véletlenszerűen került be, de gyors intézkedéssel elhárították. Mi, termelők is szeretnénk végre, ha ilyen többet nem fordulna elő.

– Átporzással került be? A szél át tudja fújni a polleneket?

– Azt, hogy került-e át génmódosított kukoricapollen a növényekre, a hatósági szakemberek bemérték, de csak ősszel lehet megállapítani, hogy a beporzás megtörtént-e. Főleg a vetőmagoknál fontos, hogy fennmaradjon a GMO-mentesség. Az idei évben a légköri aszály miatt is kicsi az esélye a Románia felől történő átporzásnak, mivel az aszály ott még nagyobb. De akár 15-20 év múlva már olyan erős lehet a GMO-s fajtákkal az átporzás, hogy a kukoricavetés döntő részét érinti majd. Akkor szerintem már nincs mit tenni. Ebben az esetben a hazai GMO-mentességi jogszabályt eltörlik, mert így volt ez a világon mindenhol.

– Ha például a kamarai egyeztetésnek ez lesz az eredménye. Az új agrárkamarai törvényt viszont most fogadták el, a nagy cégeknek akár egymillió forint is lehet a tagdíja. Sokallja?

– Kamarából az elmúlt 20 évben már megéltünk legalább négyfélét, sikeres és kevésbé sikeres variációt. Ha a megvalósításában az összefogás és az egyetértés lesz a mérvadó, akkor nem lesz probléma, különösen, ha az egymillió forintos tagdíjáért kap is valamit a termelő. De ha más a szándék, mint amit a törvény szövegébe foglaltak, akkor az egész nem ér semmit. Ha a szándék jó, akkor mindent meg lehet csinálni. Az akarat megvan az egyeztetésre, ezt a szakmai szerveze-teknek ki kellene használni, nemcsak a kamarai, hanem a földtörvénynél is.

– És a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet is kihasználja munkáltatói terhei csökkentésére?

– Eddig is éltünk minden olyan lehetőséggel, ami versenyképesebbé tette a termelést. A mintegy 50 dolgozó munkabére gazdaságunk költségeinek több mint a tizede.

– Érdek-képviseleti elnökként a munkahelymegtartás, az új föld- és kamarai törvény mellett még mire van szükség a sikeres gazdálkodáshoz?

– Egy komplett, a mezőgazdaság versenyképességét megalapozó stratégiára, amelyben minden szereplőnek megvan a maga helye. A mikro-, a kis, a közepes és a nagyüzemek együttműködve végezhessék a feladatukat, foglalják el a helyü-ket a gazdaságban, hogy versenyképessé tudjanak válni. A csomagba beletartozik az öntözés, a víztakarékos művelési módok elterjesztése, a táblaméretek növelése is, e nélkül nem lehet versenyképesen gazdálkodni.

– Az ősszel esedékes IMF-megállapodás is javítja majd az ország nemzetközi versenyképességét?

– Hiába kapok az export után több forintot, amikor éppen 300 forint felett van az euró, és holnapután egy újabb árfolyamváltozással esetleg elvesztem mindenemet. Az ország stabilitása, a kiszámíthatóság a mezőgazdaságban dolgozók érdeke is.

– Ha már vége az aratásnak, elmegy szabadságra? Londonban kezdődik az olimpia.

–Majd augusztusban, egy-két hétre Siófokra. Az olimpiát is szoktam nézni, de annyira nem vagyok lelkes, hogy kimenjek személyesen is.