Kell egy jó sztori

A PwC Magyarország új vezérigazgatója
Figyelő
2012-07-17 08:52
A szabályozási kiszámíthatatlanság dacára Magyarország még mindig vonzó befektetési célpont – véli Nick Kós.
– Cége azt jósolta, hogy a magyar csapat 11 érmet szerez Londonban. Nézi majd az olimpiát?

– Mivel a fiaim úsznak, az úszóversenyeket izgatottan várom. Tizenegy érem talán kicsit sok, de a magyar csapat sikeres szereplésére számítok.

– A beszélgetésünk után, de még a cikk megjelenése előtt kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel. Mit jósol, lesz megállapodás, és ha igen, mikor?
<#zaras_figyelo#>
– Azt hiszem, egy megállapodás felé haladunk, mindkét félnek nagyobb a hajlandósága megoldani a megegyezést blokkoló ügyeket. Bár nem fogadnék rá, de valószínűleg gyors megoldás születik, ez szükséges is lenne, hisz ma mindenki a kiszámíthatatlansággal küzd Magyarországon és globálisan is.

– Ezt panaszolja a hazai üzleti élet is. A PwC Magyarország felmérése szerint a megkérdezett vezérigazgatók 86 százaléka úgy látja, a magyar gazdaságpolitika nehezen érthető, kiszámíthatatlan. Ehhez képest a Nemzeti Külgazdasági Hiva-tallal közösen önök készítették el az Investing Guide Hungary kiadványt, amely a potenciális külföldi befektetőknek népszerűsíti és ismerteti az országot. A folytonosan változó gazdasági, adó- és törvényi szabályozás közepette mennyire szá-mít új befektetők érkezésére? Mi az, amit külföldiként lehet szeretni Magyarországon?

– A jelen gazdasági környezet nagyon kiszámíthatatlan nemzetközi szinten is. Kelet-Közép-Európában több a politikai kockázat és a kiszámíthatatlanság, mint globálisan, s ez kihat a befektetési kedvre. A Magyarországról a nemzetközi médiá-ban megjelent kép sem feltétlenül bátorítja a cégeket itteni beruházásokra. Ténylegesen születnek beruházások, még ha ezekről korábban is állapodtak meg, és még mindig van sok pozitív történet vállalatok, egyes iparágak – például az autó-ipar – szintjén. A szabályozási és fiskális kiszámíthatatlanság valóban jelentős, másfelől vonzó tényező a földrajzi fekvés, az alacsony költségszint és a jól képzett, fiatal munkaerő, emiatt nyitottak itt sok szolgáltató központot. Mindezt súlyozni kell. Kicsit ez is olyan, mint minden eset, amikor el akarunk adni valamit: ha egy jó sztori van mögötte, akkor ez könnyebb.

– A most beharangozott, a munkaügyi terheken enyhítő 300 milliárdos csomag javít ezen? Valóban nő így a foglalkoztatás? A korábbi programok, mint a pályakezdőknek szóló Start kártya, jellemzően csak a kedvezmények idejére dobták meg az érintett csoportok foglalkoztatását.

– Minden segít, ami bátorítja a foglalkoztatást és csökkenti a munkaerő költségét, a lényeg: hogyan hajtják végre. Az ördög a részletekben rejlik. Ha csak rövid ideig alkalmazzák a kedvezményeket, nem lesz hosszú távú pozitív hatásuk, fennáll a veszély, hogy elköltünk egy csomó pénzt igazi javulás nélkül.

– Ön félig ír származású. Korábban az ír csoda volt a példa Magyarország előtt. Mit lehet levonni az ottani tanulságokból?

– A kelta tigris ugrása egy a politikai pártok közötti megállapodással indult a nyolcvanas évek végén. A fő politikai erők egyetértettek, hogy addig együttműködnek, amíg az egyezségnek értelme van az ország számára. Megállapodtak a szak-szervezetekkel a bérekről, egy racionális adórendszert vezettek be, stabil politikai környezetet hoztak létre. E mellé persze kellett az ország fiatal, jól képzett, nyelveket beszélő munkaereje és kedvező földrajzi fekvése – az amerikai befektetők Írországot tekintették a belépési pontnak Európába. Ebben hasonlít Magyarország, amely pedig Kelet-Európa kapuja. De a negatívumokból is lehet tanulni. Írország például nem invesztált eleget a jövőbe, az infrastruktúráját sem fejlesztette kellőképpen. Ingatlanfejlesztésre viszont túlköltekeztek, ennek következtében megnőtt az adósságállomány. Ezekre Magyarországnak is oda kell figyelni.

Az Európai Bizottság javaslatai a könyvvizsgálati piacon
A bankok, biztosítók, tőzsdei cégek hatévente kötelesek könyvvizsgálót váltani.
Az új könyvvizsgálót pályázattal kell kiválasztani.
A könyvvizsgáló cég nem nyújthat más szolgáltatásokat az ügyfeleinek.
A könyvvizsgálati ágazatnak legyen európai felügyelete.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága az EU-ban a könyvvizsgáló cégek számára.
A kisebb könyvvizsgálók adminisztratív terheinek enyhítése.

– Válság idején a cégek elsőnek az olyan, bizonyos értelemben luxusnak számító funkciókon spórolnak, mint a tanácsadás. Mennyire viseli meg ez a vállalatot?

– A fő üzletágunkban, az auditban nagy rajtunk a költségnyomás, ez veszélyes, mert amortizálhatja a munka minőségét. A tanácsadáson valóban igyekeznek spórolni a cégek, ugyanakkor sokuknak újra kell definiálni az üzleti modelljüket, át-szervezni a működést éppen a válság miatt, és ebben tudunk segíteni.

– Igaz, hogy az egyre kisebb vállalati kör felé fordulnak?

– Továbbra is főként nemzetközi ügyfeleink vannak, de kevesebb új érkezik, mivel a beruházások száma csökkent. Részben ezért is összpontosítunk hangsúlyosabban a magyar piacra, amely kiemelten fontos számunkra. Egyre több figyelmet szentelünk a kisebb helyi szereplőknek, igyekszünk olyat adni ezeknek a cégeknek, amit megengedhetnek maguknak és profitálnak belőle.

– Az árakban tudnak versenyezni a kisebb szolgáltatókkal?

– Sokfajta szolgáltatást nyújtó, erős nemzetközi tudásbázissal rendelkező cég vagyunk. Szinte nincs olyan ügy, eset, amellyel ne találkoztunk volna valahol a világban. A vállalat 160 éve létezik, és azért működik máig jól, mert értéket teremtünk az ügyfeleinknek. Ez természetesen az árainkban is megmutatkozik, de ez korántsem jelenti azt, hogy azok minden esetben magasabbak, mint kisebb versenytársainknál.

– Június 30-ával zárult az üzleti évük. Milyen eredményről számolhat be?

– Mérsékelt növekedést mutattunk fel, ez a jelen körülmények között nagyon jó eredmény. Jövőre viszont dinamikusabb bővülést tervezünk, ami a középvállalati rétegnek nyújtott szolgáltatásainknak köszönhetően meg is valósulhat.

– Az Európai Bizottság több javaslatot tett közzé, amelyek a bankok, biztosítók, tőzsdei vállalatok könyvvizsgálatára vonatkoznak (lásd a keretben). Mi valósul meg várhatóan a javaslatokból? Mennyiben érinti ez a piacot?

– Mi minden olyan javaslatot támogatunk, amely növeli az ügyfeleinknek végzett munka minőségét és átláthatóságát, de ez extra terhet ró a megrendelőkre. Ez nemcsak a PwC álláspontja, de az egész iparágé. A javaslatok körül egyébként komoly vita folyik. Én azt várom, hogy egyes elemek eltűnnek, mások lényegesen megváltoznak az európai parlamenti és bizottsági egyeztetések során.

– A javaslat egyik eleme a könyvvizsgálók hatévenkénti kötelező rotációja. Ez leszorítja az árakat?

– Ez sok kérdést vet fel. Az új szolgáltatónak meg kell tanulnia a cég ügymenetét, ami az első évben növeli a könyvvizsgálati kockázatot. Lehet, hogy a rotáció csökkenti majd az árakat, de ez egy komplex szolgáltatás, amelyben meg kell érteni a cég történetét, körülményeit, és ez nem olyan egyszerű.

Nick Kós
44 éves, nős, három gyereke van. Apja magyar, anyja ír, Írországban nőtt fel.
A Corki Egyetemen szerzett kereskedelmi diplomát.
1990 óta dolgozik a PwC-nél, 1994 óta Magyarországon, majd a cég lengyelországi és moszkvai irodájánál, itt a könyvvizsgálati üzletágat vezette. Tavaly tért vissza Budapestre, szintén a könyvvizsgálati üzletág élén. Július 1. óta a PwC Ma-gyarország vezérigazgatója.
Korábban rögbizett, ma golfozik szabadidejében.