Egyre nehezebben jutnak kutatás-fejlesztési támogatásokhoz a közép-magyarországi vállalatok. Bár az idén az innovációs alapból két év szünet után újra hirdettek pályázatot a kutatócégeknek, a keret villámgyorsan ki is merült.
A Budapesti Műszaki Egyetem és az Uwatech Kft. közös projektje, a Rezi szennyvíztisztító belülről. Elapadt forrás.
Fotó: MTI
Már a kísérleti telepét is felépítették a Balaton-felvidéken annak a fejlesztésnek, amely tanyák és kistelepülések kommunális szennyvizének tisztítását segítené elő olcsón, biológiai úton. A többek közt a Budapesti Műszaki Egyetem és az Uwatech Kft. részvételével létrejött konzorcium a projektet abból a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) kezdte finanszírozni még 2009-ben, amelyre az elmúlt két évben már nem lehetett pályázni.
<#zaras_figyelo#>
Ebből a forrásból korábban környezetbarát szennyvíztisztítókat és egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszert éppúgy fejlesztettek, mint mobilkészülékekbe ágyazott fizetési technológiát. Ugyan 2010-ben még megjelent rá egy felhívás, de eredményhirdetésre már nem került sor. Az alapba érkező pénzt abban az évben a 2011 óta alapkezelőként működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint már csak a korábbi nyertes projektek finanszírozására használ-ták. Tavaly pedig egyáltalán nem jelent meg KTIA-forrásból pályázati kiírás.
Az idén többen fizetik
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrását 2012-ben már kizárólag az innovációs járulék adja, amelyet a vállalatok a nettó korrigált árbevételük után fizetnek be, mértéke 0,3 százalék. Az idén ezt az összeget több olyan cégnek is le kell rónia, amely korábban mikro- és kisvállalkozásként mentesült a fizetés alól. Ez évtől ugyanis a cégek besorolásánál a kapcsolt és a partner vállalatok adatait is figyelembe kell venni – utóbbi esetben a részesedés arányában –, ebbe a bel-földi mellett a külföldi illetőségű cégek is beletartoznak. Szintén megszűnt a saját k+f tevékenység után járó kedvezmény.
A kizárólag belföldi forrásból létrehozott alapnak korábban voltak ugyan árnyoldalai – a GKI piackutató elemzése szerint a támogatott projektek kevesebb mint ötöde vált sikeressé –, mégis fontos sarokköve volt a hazai kutatás-fejlesztési (k+f) szektornak. Azon ritka források egyikének számított ugyanis, amelyre egyetemek és cégek közösen pályázhattak. Ennél az alapnál ráadásul az uniós kiírásokból egyre inkább kiszoruló közép-magyarországi vállalkozások is lehetőséghez jut-hattak.
Pedig a legtöbb magyarországi cég amúgy is a k+f költései csökkenésével számol az elkövetkező két-három évben – derült ki a Deloitte nemrég közzétett kutatásából. Nem szokatlan ez a trend a régióban, jelenleg Szlovákiában is hasonló folyamatok bontakoznak ki. Igaz, Csehországban viszont pozitívak a várakozások. A hazai vállalatok a fejlesztéseiket a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága mellett a támogatások alacsony mértéke miatt akarják vissza-fogni.
A hazai innovációban érdekelt cégek ugyan az idén újra jelentkezhettek a KTIA pályázataira, a közép-magyarországi kiírás azonban a négy meghirdetett leadási határidőből csak az elsőt élte meg. Hogy mennyire kiéhezett volt a piac a Piacori-entált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban című pályázatra, azt jól jelzi, hogy nemcsak kis- és középvállalkozások, de több százmilliárd forintos árbevételű cégek is jelentkeztek. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy a házon belüli, illetve a nonprofit szervezeteknél megrendelt kutatás-fejlesztést az idén a vállalatok nem számolhatják el az innovációs járulék terhére, azt mindenképp be kell fizetniük (lásd a keretes cikket).
Így nem csoda, hogy a többszörös túljelentkezés miatt júniusban felfüggesztették a 6 milliárdos keretösszegű pályázatot, emiatt sok későn ébredő cég maradhatott le a lehetőségről. Igaz, az NFÜ szerint elképzelhető a keretösszeg megemelé-se, a pályázat ismételt megnyitása.
RÉGIÓS CSELEKErre szükség is lenne. Harsányi Gábor, a pályázati tanácsadással foglalkozó Goodwill Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint ugyanis bár a k+f pályázatokon az ország nagy részén egyre könnyebb elindulni – mivel egy részüket bevon-ták az egyszerűsített, gyorsított elbírálású körbe –, ám a legfejlettebbnek számító magyarországi régióban az uniós támogatási keretek jószerével kimerültek.
A kutatás-fejlesztési pályázatok terén a központi és a vidéki régiók között olyan éles határvonal van, hogy az olykor megakadályozza az országos együttműködéseket. Jelenleg ugyanis nincs olyan pályázati konstrukció, amely támogatná, hogy 150 milliós vagy annál nagyobb összköltségű projektek erejéig közös konzorciumba álljanak össze a fővárosi vagy Pest megyei kutatóhelyek és a fejletlenebb régiók vállalkozásai. Épp így nincs támogatás arra sem, hogy egy vidéki egyetem hasonló feltételek mellett konzorciumi partnerségre lépjen egy vagy több közép-magyarországi céggel.
A központi régió kutató és fejlesztő cégei emiatt számos túlélési technikát dolgoztak ki. Egyre többen alapítanak például telephelyet Pest megyén kívül egy-egy projekt megvalósítási időszakára. De ez az út nem minden esetben járható. A konk-rét, közép-magyarországi pályázatra visszatérve, az NFÜ biztosítani akarta, hogy a cégek piacképes fejlesztésekre költsék a kiosztott pénzeket, ezért szigorította a jelentkezési feltételeket. A nyertes pályázónak például vállalnia kell, hogy a kutató-fejlesztő alkalmazottaik száma a projekt befejezése utáni évben nem csökken 0,5 százaléknál nagyobb mértékben. Ez például egy hároméves projektnél azt jelenti, hogy ha négy év múlva a pályázó kénytelen egy komolyabb leépítést végrehajtani, akkor kamatostul vissza kell fizetnie a pályázaton nyert összeget. Volt, aki jelezte, hogy pont emiatt lépett vissza. Igaz, június elejéig még így is háromszoros túljelentkezést regisztráltak.
Vidékies innováció
A pályázatok elérhetősége, illetve intenzitása tekintetében az országon belül a központi régiót figyelmen kívül hagyva is nagyok a különbségek. A fejlettebb nyugati térségekben a pályázatok intenzitása jellemzően kisebb, mint másutt. „Viszont érdekesség, hogy akár vidékies, azaz falusi területen is el lehet indulni k+f pályázatokon, erre az Új Széchenyi-terv többi pályázata nem ad lehetőséget, mert az a vidékfejlesztési programhoz tartozik” – hívja fel a figyelmet Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. ügyvezetője.
„A határidők viszont túlzottan is szorosak” – jegyzi meg az egyik neve elhallgatását kérő pályázó. Hozzátette: az anyagukban talált hiányosságok pótlására mindössze öt munkanapot kaptak, ráadásul néhány adatot a központilag kiadott kitöltőprogram hibájából kellett utólagosan bevinni. Ilyenkor a módosított dokumentumot minden résztvevővel újra alá kell íratni. Főleg ott jelentett ez komoly kihívást, ahol több egyetem és cég állt össze egy-egy projektre, és néhány nap volt arra, hogy több rektori hivatalon is átmenjen a módosított pályázat. Az NFÜ szerint azonban csak ilyen szűk határidők mellett biztosítható a gyors döntés. Márpedig az ügynökség szeretné a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leggyorsabban biztosítani a kutatóhelyek számára.
Ez dicséretes, néhány pályázó azonban attól tart, hogy a 2004 és 2009 közötti időszakhoz hasonlóan a kormányzati döntések idővel módosítják az alap eredeti célját, és áthárítják rá a költségvetés néhány kötelezettségét. Erre utal, hogy jövőre megszűnik a KTIA 25 milliárdos költségvetési támogatása, és a jövőben valószínűleg kizárólag az innovációs járulék szolgál fedezetként.