Harminc egészséges GM-bébi, azaz génmódosított baba jött világra az utóbbi években az Egyesült Államokban, közülük tizenöt az elmúlt három évben, egy New Jersey-i kórház, a Saint Barnabas Medical Center Reproductive Medicine and Science programjának eredményeként. Az újszülöttek egyszerre három szülő, két anya és egy apa génjeivel rendelkeznek – adta hírül a Daily Mail brit lap, amelyet átvett az angol nyelvű világsajtó. Érdekesség, hogy a cikk, amelyben a tudo-mányos eljárást nagy vonalakban ismertetik, a Daily Mailnek csak az internetes oldalán olvasható. A Mail Online-on a szerző még szerepel, ám a dátum nem. Az angol nyelvű portálok nyomon követhetően június 29. és július 3. között számol-tak be a világszenzációról.

fotó: SciencePhoto

<#zaras_figyelo#>SÚLYEMELŐBAJNOK RENDELÉSRE
Sajtójelentések szerint a kísérletben részt vevő nők korábban valamennyien nehezen vagy egyáltalán nem voltak képesek gyereket foganni. A kísérleti alanyok petesejtjeibe ezért női donoroktól vett extra géneket ültettek a megtermékenyítés előtt. A cél az volt, hogy ezzel segítsék a fogantatást, és az eljárás sikerrel is járt. Az így született csecsemők genetikai vizsgálata pedig kimutatta, hogy három felnőtt DNS-ét örökölték. A Daily Mail által megszólaltatott szakértők azért minősítet-ték korszakos jelentőségűnek az eljárást, mert ezek a gyerekek képesek lesznek a kapott extra géneket továbbörökíteni utódaikba.

Az eset kapcsán az emberi génekkel való kísérletet ellenző tudósok is megszólaltak, s arra figyelmeztettek: „Az emberi gének módosítása egyet jelent a saját fajunkat meghatározó alapvető jellemzők megváltoztatásával, és ez beláthatatlan következményekkel járhat.” Attól tartanak, hogy új emberi fajok alakulhatnak ki, amelyek több, jobb jellemzővel vagy egyenesen megrendelt tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint például
a nagyobb erő vagy magasabb intelligenciaszint. A Daily Mail dátum nélkül hivatkozott az oxfordi Human Reproduction nevű szakmai folyóirat egy cikkére is, amelyben a kísérleteket végző orvoscsoport vezetője, Jacques Cohen írta: „Ez az első alkalom, hogy az emberi génállományt módosították, egészséges utódokat eredményezve.” Cohen professzor és kollégái azt tapasztalták a meddő nőknél, hogy a petében található mitokondriumok nem működnek megfelelően. (A mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske.) A kezelés részeként a donorok petesejtjeiből apró tű segítségével egészséges mitokondriumokat vettek, majd azokat a meddő nők petesejtjé-be juttatták. Mivel a mitokondrium is tartalmaz géneket, a kezelés eredményeként születő csecsemők mindkét nő DNS-ét öröklik, és a megváltozott génállományt anyai ágon továbbadják utódaiknak.

Lord Winston, a nyugat-londoni Hammersmith kórház orvosa a BBC-nek azt nyilatkozta, semmi bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy megérné ezzel a módszerrel kísérletezni a meddőség kezelésére. „Rendkívüli módon meglep, hogy a kutatásnak ebben a fázisában egyáltalán ilyen beavatkozásokat elvégeztek. Nagy-Britanniában semmi esetre sem lenne megengedhető.”

John Smeaton, a meg nem született csecsemők védelmére alakult szövetség igazgatója rendkívüli szimpátiát érez a meddőségi problémával küzdő párok iránt, ám szerinte ez a projekt azt bizonyítja, hogy a lombikbébiprogramok eredménye-ként egyre inkább futószalagon érkező tárgyaknak tekintik a csecsemőket. „Ez egy rendkívül aggasztó lépés az emberiség számára” – mondta. A mesterséges megtermékenyítési eljárásokat felügyelő angol Emberi Megtermékenyítés és Emb-riológiai Hatóság (HFEA) szóvivője leszögezte: Nagy-Britanniában azért nem engedélyeznék a módszert, mert az az emberi génállomány módosításával jár.

FESZEGETIK A HATÁROKAT
Az eredményt jegyző Jacques Cohent a szakma briliáns, de ellentmondásos személyiségnek tartja, aki arról híres, hogy folyamatosan feszegeti a mesterséges megtermékenyítési módszerek határait. Tavaly azzal vágta ki a biztosítékot a nyil-vánosság előtt, hogy bejelentette: jelenlegi ismeretei és szaktudása birtokában arra is képes, hogy gyerekeket klónozzon. De nemcsak ő, hanem bármelyik tanítványa is egyetlen délután elvégezné az eljárást. Közölte azt is, hogy már három pár fordult hozzá ilyen kéréssel, amelyet azonban elutasított. Akik pártolják a kísérleteket, azok arra hivatkoznak, az eljárással kiküszöbölhetők a súlyos öröklött betegségek, az ellentábor azonban kérlelhetetlen. Ne játsszunk Istent, nem kelle-nek a dizájner babák, akik szebbek, egészségesebbek, intelligensebbek, mint nem módosított társaik. A genetikailag mérnöki pontossággal összerakott babák katasztrofális következményekkel járhatnak – figyelmeztetnek.

A hír és a téma korántsem egyértelmű, nem minden pontosan az, aminek tűnik – mondta a Figyelőnek Elekes Tibor, az RMC – Magzati Medicina Központ szülész-genetikusa. Kérésünkre utánanézett, hogy mit ír az eljárásról a tekintélyes Human Reproduction szaklap, amelyből a Daily Mail idézett. Meglepetésére a folyóirat utolsó hathavi kiadása egyáltalán nem tartalmazott ilyen tárgyú tudományos cikket, holott a Daily Mail a folyóirat legfrissebb számára hivatkozott. Elekes Tibor tovább keresgélt, s megtalálta az eredeti publikációt, ám nem 2012-ből, hanem 2001-ből. „A hír tehát nem új” – kommentálta lapunknak. Mint mondta, az először a 90-es évek végétől alkalmazott technika valóban Cohen nevéhez fűződik, a neve: citoplazmatranszfer. Az azóta – a világon először bevezetett technikával – létrehozott néhány tucat GM-baba, tekintettel a kevés esetszámra, valamint a tapasztalatok, a hosszú távú megfigyelések és tudományos elemzések teljes hiá-nyára, pusztán genetikai kísérletnek tekinthető. „A meddőségi genetikai kutatások és gyakorlati alkalmazások területén uralkodó viszonyokat jól jellemzi: mindez annak ellenére történik, hogy az amerikai hatóságok és etikai bizottságok már 1988-ban szabályozni próbálták, mivel etikátlannak és tudományosan megalapozatlannak tartották. Mindmáig sikertelenül” – érzékeltette a szülész-genetikus, hogy a kísérlet a törvényi tiltások ellenére folyik az USA-ban. És akkor még nem beszéltünk egyes ázsiai országokról.

Európa egyetlen országában sem engedélyezett hasonló procedúra rutinszerű alkalmazása. Úgy véli, a szokványos két szülőtől (anya, apa) származó DNS-állomány helyett három szülő (anya1, anya2, apa) génállományát hordozó babák szá-mos bioetikai, törvényi, szociális és a jövő nemzedékét érintő kérdést és kétséget vetnek fel. „Gondoljunk csak a mitokondriális donor státusára, vagy az így létrehozott személyek identitására, vagy az emberi (immáron mondhatjuk: klasszikus) fajtól eltérő tulajdonságok esetleges megjelenésére, netán koncentrálódására” – magyarázta Elekes Tibor. Ha e technika biztonságossága és hatékonysága egyszer egyértelműen bizonyított lesz, akkor szerinte talán segíthet súlyos betegségekben szenvedőkön is, persze megfelelő keretek között. Mint megjegyezte, a citoplazmatranszfer segítségével létrehozott babák valóban génmódosítottak, ám ez nem egy új tudományos áttörés következménye, ahogy a nemzetközi sajtóból kiolvasható, és nem is válik egyelőre a meddőségi kezelések új módszerévé.