Ujjlenyomat-felismerés távolról
A szem retináját, a vénáinkat vagy az arcunkat felismerő biztonsági rendszereket is fejlesztenek, de az ujjlenyomat még mindig az egyik legelterjedtebb azonosítási eljárás. Ennek oka, hogy nagy biztonsággal és viszonylag olcsón lehet használni. A fizikai kapcsolat a leolvasóval viszont lassú és kényelmetlen, ráadásul a fertőzések terjedése miatt sem túl előnyös. Az összefogdosott szkenner ráadásul hamar összekoszolódik, ezért takarítani kell. Az amerikai IDair vállalat rendszerével viszont már két méter távolságról letapogatható az ujjlenyomat. A technológiát a műholdak ihlették, az azokon is használt optikai és képélesség-javító eljárásokat vették át. A két kamerából és egy erős fényű LED-lámpából álló eszköz legnagyobb megrendelője az amerikai hadsereg, de a legújabb verziók már 2000 dollárért elérhetők bárki számára.<#zaras_figyelo#>


Csak a testemen át!
Másodpercenként 10 megabit mennyiségű adatot is képes továbbítani az emberi testen keresztül az Ericsson technológiája. A Connected Me nevű rendszer segítségével akár egy mobiltelefon és egy táblagép között is kapcsolatot teremthetünk, pusztán azáltal, hogy a két eszközt egyszerre érintjük meg. Az emberi test elektromos vezetőképességét használja a rendszer, mintha az egy kábel lenne. Az összekötni kívánt eszközökhöz kapacitív adatátvitelre képes digitális áramköröket kapcsolnak, melyekből egy lapka továbbítja a jelet az emberi testbe. A vevő oldalon egy hasonló áramkör fogadja az üzenetet. Az információt úgy küldik el, hogy a feszültséget az átvivő elektródánál modulálják, miközben a vevő elektródánál a potenciálváltozásokat érzékelik. Az Ericsson már mérésekkel bizonyította, hogy a technológia nem veszélyes az emberre, az alkalmazott áramerősség igen alacsony. Így a jövőben saját testünk szolgálhat elektromos áramkörként, ha ki akarjuk nyitni az autónkat vagy a szállodai szobánkat.


Injekció helyett tabletta
Számos krónikus betegség gyógyításához elengedhetetlenek a tűvel végzett napi szúrások. Bár igen kellemetlen, mégis ez a hatóanyagok bevitelének leggyorsabb módja; egy cukorbeteg nem várhatja meg a tabletták akár többórás felszívódását. A ZetrOZ biotechnológiai start-up ezt a problémát oldaná meg, méghozzá ultrahang segítségével. Olyan gyógyszert készítettek, amelynek külsején található a hatóanyag, belsejében pedig egy magas frekvenciájú, de nem hallható hangot kibocsátó szerkezet van. Az apró eszköz rezgéseinek köszönhetően a gyomorban sokkal gyorsabban szívódnak fel a vegyületek, és kerülnek a véráramba. A néhány milliméteres eszköz pedig az emésztőrendszeren keresztül távozik. Az állat-kísérletek még zajlanak, de ha minden teszt sikeres is lenne, az uPill elterjedését a tablettánként 20-30 dolláros ár nehezítené.