Ennek a jövőre életbe lépő új tehernek a lényege: a havi 50 ezer forintos tételes adó ki-váltja nemcsak a társasági adó és a személyi jövedelemadó, de a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó (korábban tb-járulék) és a szakképzési hozzájárulás befizetését is. Nem főállású vállalkozóknál a tételes adó mértéke pedig csupán havi 25 ezer forint lesz.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a minimálbér után jelenleg havi mintegy 57 ezer forintnyi közteher sújtja a vállalkozókat, igencsak vonzónak tűnik az új lehetőség. Ahogy azonban az lenni szokott, most is érdemes figyelembe venni a további feltételeket és szempontokat az előtt, hogy máris egy jövőbeni tételesadó-fizetőként látnánk magunkat.
MIKROVÁLLALKOZÁSOKRA SZŰKÜLVE
Először is ne felejtsük el a szigorú feltételeket: a tételes adó évi hatmillió forintos árbevételig lesz elérhető, ami az igénybe vevők körét az 1-2 fős mikrovállalkozásokra szűkíti. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az új adónem csak az egyéni vállal-kozók, egyéni cégek, betéti és közkereseti társaságok számára lesz választható. Fontos azonban, hogy a tételes adót minden bejelentett kisadózó (társaság kisadózóként bejelentett tagja) után külön-külön le kell róni, vagyis az 50 ezer forint többfős cégeknél sokszorozódhat!

Tagadhatatlan, a lehetséges igénybe vevők köre így is több tízezres nagyságrendű. Nekik azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a kisadózók tételes adója az áfát nem váltja ki, vagyis az általános forgalmi adóval járó befizetési és főleg adminisztrációs feladatok ezután sem hárulnak el a fejük fölül. Hacsak nem élnek a jelenleg 5 millió, de a tervezet szerint a jövőben már 6 millió forintos bevételi határig választható alanyi áfamentesség lehetőségével.

A tételes adó bevallottan az egyszerűsített vállalkozói adó vetélytársa lesz: a kormányzati számítások szerint közel 48 milliárd forint eva esik ki a büdzséből, cserébe 74 milliárd folyik be az új adónemből. Ezek a költségvetési számok az előze-tes becslések szerint a vállalkozások szintjén a következőket jelentik:

1. minden evázó vállalkozás már csak a bevételi határ miatt sem térhet át a tételes adóra, hiszen ez az evánál 30 millió, a tételes adónál 6 millió forint lesz;

2. nagyon alacsony bevétel mellett lehet, hogy nem éri meg az új adót választani nem főállású kisadózó számára;

3. magas költséghányad mellett azonban már jobban megérheti a társasági adó szerinti adózás.
Az Országgyűlésnek benyújtott csomagban ugyanakkor találunk egy érdekes passzust. E szerint a társasági adó alanyai nem számolhatják el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek azt a kiadást, amit tételes kisadót válasz-tó vállalkozásoknak fizetnek ki. A társasági adó alanyai tehát rosszul járnak, ha tételesen adózó vállalkozással működnek együtt, hiszen az utóbbi által nyújtott szolgáltatás, termék árával nem csökkenthetik az adóalapjukat. Előzetes számítá-sunk szerint a tételes adózókkal a társaságiadó-alanyoknak csak akkor éri meg szerződéses viszonyba lépni, ha legalább 10 százalékos árcsökkenést érnek el náluk.

BESZÁLLÍTÓKNAK HÁTRÁNYOS
Ez elsősorban a tételes kisadózók számára jelent fontos mérlegelési szempontot. Ha ugyanis eddigi vevői körük inkább magánszemélyekből áll, ez a megszorítás alig érinti őket. Ha viszont vállalkozásoknak, azon belül is nagyobb cégeknek (társaságiadó-alanyoknak) teljesítenek szolgáltatásokat, a kezdeti adóelőny ellenére sem biztos, hogy jó döntésnek bizonyul az átállás az új adónemre. A beszállítók tehát valószínűleg jobban teszik, ha kimaradnak a tételes kisadózók köréből, míg a lakossági szolgáltatásokat kínáló kisvállalkozások valóban jól járhatnak a havi 50 ezer forintos teherrel.

Fontos kitétel még, hogy amennyiben egy majdani tételes kisadózó átlépi a hatmillió forintos igénybevételi limitet, ezt 15 napon belül köteles jelezni az adóhatóságnak. Az összeghatár feletti bevétel pedig 40 százalékos kulccsal adózik.

Hegedüs Sándor az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.