Csatát vesztett a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon néhány hete a Budapesti Közlekedési Vállalat; az általa indított három próbaper közül kettőt jogerősen elbukott, a bíróság szerint ugyanis perjogi okok miatt nem követelhetők vissza a 2010 előtti végkielégítések. A BKV ezt megelőzően más eljárásokban azt kérte, mondja ki a bíróság, hogy jó erkölcsbe ütköznek a közlekedési cég egykori közép- és felső vezetőivel aláírt szerződések, amelyek alapján nem egy esetben horribilis mértékű lelépési pénzeket fizettek ki. A taláros testület azonban ezt is elutasította. A mostani munkaügyi perben több mint 20 millió forint volt a tét, ezt nem tudta visszaszerezni a közlekedési cég két volt dolgozójától, hiába hivatkozott szándékos kár-okozásra, érvénytelenségre, a szerződések semmisségére.

Hagyó Miklós büntetőperének megkezdésére vár. Az eljárás egyik érintettje a végkielégítési ügyben is érdekelt
Fotó: MTI

<#zaras_figyelo#> A BKV 31, jobbára 2003–09 között távozott vezető beosztású alkalmazottjától próbált az elmúlt két évben százmilliós nagyságrendű végkielégítést visszaszerezni. A gyanús kifizetéseket Kocsis István, a cég 2008-ban kinevezett vezérigazgató-jának kérésére kezdték vizsgálni, s ennek során derült fény arra, hogy bár megszüntették Sz.-né Sz.
Eleonóra volt humánpolitikai igazgató munkaviszonyát, melynek folytán 86 millió forintot kapott, havi 1,2 millióért visszafoglalkoztatták. Kocsis István szerint csak 2009-ben a BKV túlzó végkielégítés címén 822 millió forintot dobott ki az ablakon. A belső vizsgálat első körben csupán azokkal az esetekkel foglalkozott, amelyekben 10 milliósnál nagyobb összeggel távoztak a vezetők, s mintegy 100 ilyen szerződést talált. 48 esetben egyértelmű volt, hogy azok súlyosan hátrányosak a közlekedési cég számára. Ezt követően a vállalat még 2009-ben munkaügyi bíróságon támadta meg 31, többségében vezető beosztásban foglalkoztatott, közös megegyezéssel távozott egykori dolgozójának végkielégítését, sikertelenül. A mostani próbaperek után a BKV úgy döntött, nem próbálkozik tovább polgári peres eljárásokkal, hanem kerülő úton, azokban a büntetőügyekben lép fel polgári jogi igénnyel, amelyek a cég működése kapcsán indultak.

Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy csak azokban az esetekben tudja visszaszerezni a lelépési pénzeket, amelyekkel kapcsolatban vádemelés történt, s bírói szakaszba jutottak az ügyek. Az egyik ilyen per a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettessel és 14 társával szemben indult eljárás, amelynek egyik érintettje Sz.-né Sz. Eleonóra, akit különösen nagy kárt okozó csalással vádolnak. A BKV ebben a perben több mint 200 millió forintra nyújtott be kártérítési igényt. Az ügy kapcsán Viszló László munkajogi szakértő lapunknak úgy vélekedett, általánosságban a büntetőeljárás nem alkalmas ennek a problémának a kezelésére, eseti ügyekben talán igen. Egy névtelenséget kérő másik jogász viszont határozottan állította: ha a bíróság megállapítja a károkozást a munkaviszonyt megszüntető szerződésekkel kapcsolatban, akkor szinte biztos, hogy az érintetteknek vissza kell fizetniük a felvett juttatásokat. Viszló László szerint eleve nem volt szerencsés, ahogyan a kétharmados többség rendezte a végkielégítéseket. A parlament kimondta, hogy 98 százalékos adó terheli állami vezetők és polgármesterek esetében a 2, más közszolgáknál a 3,5 millió forint feletti kifizetéseket, ugyanis így akart a Fidesz annak a választási ígéretének eleget tenni, hogy visszaszerzi a „pofátlan végkielégítéseket”. A különadóról szóló rendelkezések alkotmányellenességét azonban kétszer is megállapította az Alkotmánybíróság.

A BKV-s üggyel kapcsolatosan a munkajogi szakértő hangsúlyozta: ha a kifizetés alapja megállapodás volt, és azt határidőn belül egyik fél sem támadta meg, akkor a pénz visszaszerzése reménytelen. Az ezzel ellentétes bírói döntés lenne aggályos, mivel beleavatkozna egy a felek közötti megállapodáson alapuló jogviszonyba. Ezzel tehát megmagyarázta, miért döntött úgy a munkaügyi bíróság, ahogy, s miért veszítette el a BKV a próbapereket. Megjegyezte: szakmai álláspontja szerint a 98 százalékos különadó kivezetése elkerülhetetlen. „Szerintem még ebben a kormányzati ciklusban megtörténik” – mondta. Lapunk úgy tudja, a kérdés valóban nem került le végleg a napirendről, egyelőre jegelik.