Hinné valaki, hogy az angolok 6 százaléka kényszerül önkiszolgáló fogászati beavatkozásra? Hogy vannak, akik pillanatragasztóval reparálják meg letört fogkoronájukat, vagy harapófogóval húzzák ki fájó fogaikat? A brit The Independent napi-lap számolt be az EU megbízásából három éve készült, kilenc országra kiterjedő vizsgálat kapcsán arról is, hogy Angliában egy egyszerű fogtömés 156 eurónak megfelelő összegbe kerül. Ugyanez nálunk 8 euróba. Nagy-Britanniában az in-gyenes brit közegészségügyi szolgálatban (NHS) azért nehéz fogászati ellátásokhoz jutni, mert a fogorvosok tömegesen mondták fel NHS-szerződésüket, és csak magánrendelőkben hajlandók fogadni a betegeket. Nálunk az 5760 praktizáló fogorvos közül jelenleg 3365 alap- és szakellátást nyújtó szervezeti egységgel van szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Az idén 22,3 milliárd forint jut e célra – tájékoztatta lapunkat az OEP sajtóosztálya. (Összehasonlításul: a cukorbetegek terápiájára 21 milliárdot költenek.)

Osztrák páciens magyar székben. Tavaly 65-70 milliárd forintot hagytak itt a fogászati kezelésre érkező külföldiek. Fotó: MTI

VADÁSZNI KELL A FIATALOKRA
Ahogy csökken viszont az OEP-támogatás (lásd a fogászati kassza adatsorát), úgy apad a közfinanszírozásba kívánkozó fogorvosi gárda. „Tíz éve még könnyű volt rezidenst találni, ma vadászni kell a fiatalokra” – mondta lapunknak Borzási Imre György fogorvos, aki 15 éve praktizál, és nemrég vált meg egy budapesti, belvárosi magánrendelőtől, hogy három orvostársával az Új Széchenyi-tervben meghirdetett pályázati forrásból sajátot nyisson, ugyancsak az V. kerületben. Az önálló pályázat helyett inkább csatlakozott a sajtó kereszttüzében álló, Szűcs László által irányított Orvosi Turizmus Iroda (OTI) Zrt. munkatársai és szakértői által kifejlesztett Magyar fogászati turizmusfejlesztési programhoz (MFTFP). Így sike-rült is 12 millió forintot elnyernie.

„Az összeg az új rendelő indulásához szükséges géppark felére lesz elég, a többit más forrásból kell kipótolni, bár iszonyúan nehéz hitelhez jutni. A 35 százalékos önerőt még csak-csak kifizeti az ember, de az utófinanszírozás miatt szükséges hitel felvételekor esetleg jelzálog kerül az ingatlanra” – tette hozzá Borzási doktor. Számára azért szimpatikus az MFTFP, mert egységes magyar fogászati ellátást céloz meg, ez a külföldi és a hazai betegeknek is előnyös. Mivel a programhoz kapcsolódó rendelőket akkreditálják, a páciensek garanciát kapnak a jó minőségű ellátásra – állítja. Persze nem lehet mellékes szempont az sem, hogy a 3,5 milliárdos pályázati pénzből csak az MFTFP-hez csatlakozók kaphattak. A magánzóknak egyéb uniós források után kell egyénileg kutakodniuk.

A Szűcs László-féle programhoz való csatlakozásnak persze ára van, Borzási doktornak például 4,9 millió forintot kell fizetnie az innovációs csomagért. „Ennek fejében menedzselik a pályázatot annak benyújtásától a megvalósulásig. Kapcsolódhatok a program licencéhez, felkészítik a rendelőt az akkreditálásra, bekapcsolódhatok az Orvosi Turizmus Iroda külföldi betegirányítási rendszerébe.”

Tóka doktor munkában. Az osztrák határ mellett egyre élesebb a verseny

A nyertesek között van a 25 éve Sopronban praktizáló Tóka József is, aki az egyre élesebb verseny miatt fejleszt, hiszen túl közel van az osztrák határ. „Új versenyző nehezen tud már betörni a hazai fogpiacra, ám mivel a fogászati turizmus programját támogatja a kormány, így támogatja a mi tevékenységünket is” – mondja.

Nem csak a pályázati pénzekből való részesedés és kizárólagosság miatt zúdult támadás az OTI-ra. A hideg zuhanyt tavaly áprilisban az indította el, hogy Orbán Viktor egy herceghalmi konferencián együttműködési megállapodást írt alá az OTI-nak amúgy a fogászatban cseppet sem járatos, inkább a vendéglátásban, a turizmusban, a kommunikáció területén ismert vezérigazgatójával, Szűcs Lászlóval a hazai fogászati turizmus fejlesztésére. Igaz, az OTI-nak akkor már kidolgo-zott fogászati programja volt, ám hab a tortán, hogy a sok, neves magyar orvosprofesszor mellett a program kidolgozásában és a herceghalmi konferencián is részt vett Bátorfi Béla, a kormányfő fogorvosa. Bátorfi egyébként lapunknak kijelentette: „Noha cégem megfelel valamennyi pályázati követelménynek, nem kívánok élni a támogatási források lehetőségével.” (Érzéstelenített üzlet – Figyelő, 2012/6. szám.)

Ausztriából, Nagy-Britanniából, Német-, Olasz- és Franciaországból, de a tengerentúlról is jönnek a páciensek. Bár a gazdasági válság a fogászati turizmus területén is éreztette hatását, az európai részesedésünk 40 százalék körüli a fogorvosi turizmusból a beavatkozások száma alapján. Tavaly a fogászati kezelésre érkező külföldiek 65-70 milliárd forintot költöttek orvosi szolgáltatásokra, s a fogászati turizmus további 13-16 milliárdot generált, például a szállodákban és a vendéglá-tásban.

Nem véletlenül ilyen felkapott hazánk, ugyanis a külföldiek az utazással, hotellel, étkezéssel együtt is megspórolják a költségek 30-40 százalékát – állítja Borzási doktor. Ám amíg ő furcsállja, hogy hitelt kell felvenni a már elnyert, de csak utólag finanszírozott pályázatra, Tóka József egyetért az utólagos finanszírozással, hiszen „könnyű elnyerni a pénzt, ám azt valóban arra is kell költeni, amire szánják”.

ÚJ TECHNOLÓGIA
A soproni szakorvos egy új technológia, az úgynevezett CAD/CAM kialakítására nyert 28,7 milliót, ugyancsak a Szűcs László érdekeltségébe tartozó innovációs programmal. „A CAD a fogtechnikai munka számítógépes tervezését jelenti, a CAM pedig a számítógép vezérelte megmunkálást, amely három dimenzióban mutatja meg, hogy néz majd ki az új fog, amelyet egy titán- vagy kerámiatömbből gyártunk le a tervezésnek megfelelően” – avat a 21. század fogászati világába Tóka doktor, akinek, sok ezer kollégájával együtt, nincs szerződése az OEP-pel.

„Uniós tapasztalat, hogy a sürgős beavatkozások, a kivehető fogpótlások és bizonyos lakossági csoportok kivételével kevés ellátást finanszíroznak a közbiztosítók. Bizonyára ez tudatformáló, öngondoskodásra való serkentés is az emberek számára” – vetíti elénk a magyar jövőt a soproni sztárfogász.