Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Az üléspont határozza meg az álláspontot. Két olyan ismert bölcsesség, amely nagyon is visszaköszön akkor, amikor az állam nagy elánnal igyekszik megnyerni a lakosságot, finanszírozza ő a magyar államadósságot. Mindannyian tudjuk, hogy ez több, mint üzlet – hallható az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. új imázsfilmjében, amely már májustól látható egyes televíziócsatornák reklámblokkjaiban. A film üzenete, hogy az állampa-pír-vásárlással a befektető nemcsak változatos futamidőt és kiemelkedő kamatot kap, hanem az ország biztonságát és gyarapodását is segíti. Az ÁKK igazi sztárokat vetett be a film elkészítésére, a rendező például az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos. A megújult kommunikáció előzménye, hogy a lakossági megtakarítások állampapírhányada 2004 óta folyamatosan csökkent; ennek az ÁKK szerint a hitelfelvételi boom mellett az volt az egyik legfőbb oka, hogy a konkurens befektetési ajánlatok intenzív marketingtevékenységet folytattak, az állam pedig visszafogottabb volt. Az intenzívebb marketingtevékenység csak egy eleme az ÁKK új stratégiájának, emellett új termékeket is bevezet, igyekszik még versenyképesebben árazni, és az állampapír-vásárlást egyszerűsíti is.
<#zaras_figyelo#>

Utcai plakáton a Prémium Államkötvény. Kifejezetten vonzó kamatpálya. Fotó: Bánkuti András

„A Budapesti Értéktőzsde minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely fokozza a lakosság érdeklődését az értékpapírpiac iránt” – mondta el a Figyelőnek Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. Szerinte ha a belföldi forrásokra támaszkodva részben függetleníteni tudja magát az ország a nemzetközi kamatkörnyezettől, akkor akár olcsóbbá is válhat az állam finanszírozása, és javulhat Magyarország megítélése a nemzetközi piacokon. Katona Zsolt reményei szerint ha a külföldi befektető azt látja, hogy csökken a CDS-felár, akkor bátrabban bejön majd a BÉT-re is magyar részvényeket vásárolni. Alapvetően jó ötletnek tartja Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház stratégája is a lakossági megtakarítások közvetlen ál-lampapírba terelését. Ezáltal csökkenhetne a kamatszint, másrészt a devizában lévő államadósságot forintra lehetne konvertálni. Az ÁKK adatai szerint a devizaadósság bruttó módon számítva a teljes államadósság 44,4 százalékát tette ki május végén. A remélt konverzió azért fontos, mert csökkenti a devizaárfolyam-változásból eredő kockázatokat is. Ez részben most is megvalósul, mert a bankok a fölös forrásaikból, illetve a befektetési szolgáltatóknál a magánbefektetők jelen-tős mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat, tehát a befektetési szektor ma is jelentős közvetítő az állampapírpiac felé.

KONTRA
No persze az udvarias támogatás mellett vannak ellenérvek is. Akinek nem tetszik a nagy állami kampány, általában azzal érvel, hogy a magyar lakosságnak és a magyar gazdaság egészének az lenne az érdeke, hogy a háztartások megtaka-rított forintjai ne pusztán állampapírokban pihenjenek. „Számolni kell az állampapírok elszívó hatásával is, kérdés az, hogy ez milyen nagyságrendet tud elérni” – mondta a BÉT vezérigazgatója. Szerinte meg lehet találni azt az egyensúlyt, ami még nem káros a gazdaságnak és a tőkepiacoknak, és az állami finanszírozási célokat is kielégíti. Jelenleg nagyjából 27 000 milliárd forint a lakossági pénzügyi vagyon, ebből 8000 milliárd bankbetétekben, körülbelül 2000 milliárd készpénzben fekszik. Magyar részvényekbe kevesebb mint 400 milliárd forintot fektetett a lakosság, ez körülbelül csak 1,5 százaléka a teljes lakossági összvagyonnak. „Ezt az arányt mindenképpen növelni kell” – véli Katona Zsolt. A lakosság közvetlen és hazai intézményi befektetőkön keresztüli kereslete a hazai részvénypiacon azért is fontos, mert a hazai kis- és közepes vállalatok tőzsdei kibocsátásai elsősorban ezt a befektetői réteget célozzák meg, mivel ezek a cégek méretben nem érik el a külföldi befektetési alapok ingerküszöbét. Az pedig, hogy magyar közepes méretű vállalatok sikeresen vonjanak be tőkét és jelenjenek meg a tőzsdén, elemi érdeke a magyar tőkepiacnak, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint a fő cél annak a belföldi megtakarítási kultúrának a kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy a hosszú távú, fenntartható növekedés alapja a belföldi források elégséges szintje legyen. Azonban ennek egyik felté-tele, hogy a képződő belföldi megtakarítást ne az állami eladósodás szívja fel. Ha a háztartási megtakarítás nem kerül be a gazdasági vérkeringésbe és a pénzügyi közvetítő rendszerbe, akkor továbbra is távol leszünk a fenntartható, stabil, hosszú távú növekedési pályától – mondta Király Júlia. „Én nem kárhoztatnám azért a háztartásokat, ha folyószámlán vagy betétben tartják a pénzüket. És nem tartom attól Magyarországot kevésbé fejlett országnak, ha a háztartások kisebb hányada választja a fancy megtakarítási formákat, és nem unit-linked életbiztosításokat vásárol a hetvenéves nagymama” – vélte erről az alelnök.

Király Júlia alternatív megtakarítási formákat is javasolt, kiemelve a befektetési alapok jegyeit, a fedezett kötvényeket és a jelzálogkötvényeket. Az alelnök asszony szerint a fedezett jelzáloglevelek biztonságukat, kiszámíthatóságukat tekintve a bankbetéteknek méltó partnerei. A jelzálogpiac Európában az elmúlt néhány évben átalakult, és egy specializált modellből univerzálissá vált. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szigorú szabályok mellett, mint ami korábban a jelzálogbankokra vo-natkozott, valamennyi kereskedelmi bank számára lehetővé vált fedezett jelzálogkötvények kibocsátása. Az MNB minden támogatást meg kíván adni a 2003 óta hibernált állapotban lévő fedezett jelzálogpiac újjáépítésére Magyarországon – mondta erről Király. A probléma az, hogy Magyarországon sokkal szűkebb a jelzálogpiac, mint például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában – mondta el Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. „Magyarországon van három nagy jelzálogbank, az FHB, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank, de ezeknek akkor ment igazán jól, amikor volt állami támogatás a jelzáloghitelekre” – tette hozzá. Kuti Ákos szerint most azért preferálják a jelzálogkötvé-nyeket, mert a pluszfedezet olcsóbbá teszi a refinanszírozást. Aki most akar egyszerű hitelt felvenni, legjobb esetben 14-18 százalékos kamattal szembesül, míg ha ezt jelzáloghitel formájában folyósítják, a kamat lemehet akár 10-12 százalékra is. De ez a piac is csak akkor áll helyre, ha az üzleti környezetben számottevő javulás következik be – tette hozzá.

PÉNZÜGYI TUDATLANSÁG
Igaz, amíg nem kevés összeg még mindig folyószámlákon hever, mert még csak le sem kötik az emberek, addig nem az a fő probléma, hogy bankbetétekbe vagy állampapírokba áramoljon a megtakarítás, hanem az, hogy a pénzügyi tudatos-ság még mindig ilyen alacsony szinten van, vagyis a legjobb az lenne, ha a különböző megtakarítási formákat együttesen lehetne felpörgetni. Az OECD által végzett legfrissebb kutatás szerint a hazai felnőtt lakosság fele (52 százaléka) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. A tartalékokkal rendelkezők közül minden második válaszadó félretett pénzét otthon vagy lakossági folyószámláján tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók alig negyedére jellemző, ez a kutatásba bevont 14 ország vonatkozásában a legalacsonyabb arányt jelenti. Ha ezzel a kampánnyal el lehetne érni, hogy ne a párnacihában vagy bankbetétben legyen a pénz, hanem az ügyfél értékpapírszámlát nyisson befektetési szolgáltatónál, banknál vagy akár a postán, az már nagy előrelépés lenne – véli Katona Zsolt, hiszen innen már csak egy ugrás, hogy ne csak állampapírt vegyen a lakosság, hanem részvényeket vagy más befektetési ter-mékeket is.

Azt azonban mindenképpen tudatosítani kell a befektetőkkel, hogy az állampapír csak egyfajta befektetési lehetőség. A lakosság megtakarításait érdemes diverzifikálni, a kockázatokat megosztani az egyes befektetési termékek között, és az egyének kockázatvállalási hajlandóságát is figyelembe véve részvényeket vagy befektetési jegyeket is vásárolni.