Állampapírt a magyarnak!

Kampány a hazai lakossági forrásokért
Figyelő
2012-07-11 15:55
Az Államadósság-kezelő Központ intenzív marketingkampányt indított az állampapírok lakossági népszerűsítésére. A tőkepiaci szereplők véleménye eltérő, van, aki szerint minden hasznos, ami javítja a pénzügyi tudatosságot, de mások szerint ez a kampány kiszorít, és a lakosságnak más termékeket kellene ajánlani.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Az üléspont határozza meg az álláspontot. Két olyan ismert bölcsesség, amely nagyon is visszaköszön akkor, amikor az állam nagy elánnal igyekszik megnyerni a lakosságot, finanszírozza ő a magyar államadósságot. Mindannyian tudjuk, hogy ez több, mint üzlet – hallható az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. új imázsfilmjében, amely már májustól látható egyes televíziócsatornák reklámblokkjaiban. A film üzenete, hogy az állampa-pír-vásárlással a befektető nemcsak változatos futamidőt és kiemelkedő kamatot kap, hanem az ország biztonságát és gyarapodását is segíti. Az ÁKK igazi sztárokat vetett be a film elkészítésére, a rendező például az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos. A megújult kommunikáció előzménye, hogy a lakossági megtakarítások állampapírhányada 2004 óta folyamatosan csökkent; ennek az ÁKK szerint a hitelfelvételi boom mellett az volt az egyik legfőbb oka, hogy a konkurens befektetési ajánlatok intenzív marketingtevékenységet folytattak, az állam pedig visszafogottabb volt. Az intenzívebb marketingtevékenység csak egy eleme az ÁKK új stratégiájának, emellett új termékeket is bevezet, igyekszik még versenyképesebben árazni, és az állampapír-vásárlást egyszerűsíti is.
<#zaras_figyelo#>

Utcai plakáton a Prémium Államkötvény. Kifejezetten vonzó kamatpálya. Fotó: Bánkuti András

„A Budapesti Értéktőzsde minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely fokozza a lakosság érdeklődését az értékpapírpiac iránt” – mondta el a Figyelőnek Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. Szerinte ha a belföldi forrásokra támaszkodva részben függetleníteni tudja magát az ország a nemzetközi kamatkörnyezettől, akkor akár olcsóbbá is válhat az állam finanszírozása, és javulhat Magyarország megítélése a nemzetközi piacokon. Katona Zsolt reményei szerint ha a külföldi befektető azt látja, hogy csökken a CDS-felár, akkor bátrabban bejön majd a BÉT-re is magyar részvényeket vásárolni. Alapvetően jó ötletnek tartja Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház stratégája is a lakossági megtakarítások közvetlen ál-lampapírba terelését. Ezáltal csökkenhetne a kamatszint, másrészt a devizában lévő államadósságot forintra lehetne konvertálni. Az ÁKK adatai szerint a devizaadósság bruttó módon számítva a teljes államadósság 44,4 százalékát tette ki május végén. A remélt konverzió azért fontos, mert csökkenti a devizaárfolyam-változásból eredő kockázatokat is. Ez részben most is megvalósul, mert a bankok a fölös forrásaikból, illetve a befektetési szolgáltatóknál a magánbefektetők jelen-tős mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat, tehát a befektetési szektor ma is jelentős közvetítő az állampapírpiac felé.

Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK)
3 és 5 éves futamidejű, inflációhoz kötött változó kamatozású, ezerforintos alapcímletű értékpapír. Kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják. A kifizetendő kamat mértéke a kamatbázisból és a kamatprémiumból tevődik össze. Minden sorozat a kibocsátáskor meghatározott hónap szerinti fogyasztói árindex mint kamatbázis felett biztosít változó, jelenleg 3–5 százalékos kamatprémiumot. A kamatfizetés évente történik. A futamidő végén a kamatot a tőkével együtt a kamatadó levonását követően írják jóvá az ügyfél számláján.

Kincstári Takarékjegyek (KTJ)
Egy- vagy kétéves futamidejű, fix, lépcsős kamatozású, 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, 500 ezer és egymillió forintos címletekben, nyomdai úton előállított értékpapír. Kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják. Az első három hónapban nem, de ezt követően az időarányos rész számítása alapján fizet kamatot. A KTJ által megtestesített tőkét és kamatokat a visszaváltás napján, a kamatadó levonását követően kapja kézhez az ügyfél.

Féléves Kincstárjegy (FKJ)
Hat hónapos futamidejű, fix kamatozású, tízezer forintos alapcímletű értékpapír. Az FKJ-t kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet. A futam-idő végén az időarányos kamatot a tőkével együtt a kamatadó levonását követően írják jóvá az ügyfél számláján.

Kamatozó Kincstárjegy (KKJ)
Egyéves futamidejű, fix kamatozású, tízezer forintos alapcímletű értékpapír. A KKJ-t a belföldi magánszemélyek mellett cégek és intézmények is megvásárolhatják. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet. A futamidő végén a kamatot a tőkével együtt a kamatadó levonását követően írják jóvá az ügyfél számláján.

Kincstári árfolyamjegyzés
A kisbefektetők számára a forgalomban lévő Magyar Államkötvények, Prémium Magyar Államkötvények, Diszkont Kincstárjegyek, Kamatozó Kincstárjegyek és Féléves Kincstárjegyek a Magyar Államkincstár fiókhálózatában is elérhetők.

KONTRA
No persze az udvarias támogatás mellett vannak ellenérvek is. Akinek nem tetszik a nagy állami kampány, általában azzal érvel, hogy a magyar lakosságnak és a magyar gazdaság egészének az lenne az érdeke, hogy a háztartások megtaka-rított forintjai ne pusztán állampapírokban pihenjenek. „Számolni kell az állampapírok elszívó hatásával is, kérdés az, hogy ez milyen nagyságrendet tud elérni” – mondta a BÉT vezérigazgatója. Szerinte meg lehet találni azt az egyensúlyt, ami még nem káros a gazdaságnak és a tőkepiacoknak, és az állami finanszírozási célokat is kielégíti. Jelenleg nagyjából 27 000 milliárd forint a lakossági pénzügyi vagyon, ebből 8000 milliárd bankbetétekben, körülbelül 2000 milliárd készpénzben fekszik. Magyar részvényekbe kevesebb mint 400 milliárd forintot fektetett a lakosság, ez körülbelül csak 1,5 százaléka a teljes lakossági összvagyonnak. „Ezt az arányt mindenképpen növelni kell” – véli Katona Zsolt. A lakosság közvetlen és hazai intézményi befektetőkön keresztüli kereslete a hazai részvénypiacon azért is fontos, mert a hazai kis- és közepes vállalatok tőzsdei kibocsátásai elsősorban ezt a befektetői réteget célozzák meg, mivel ezek a cégek méretben nem érik el a külföldi befektetési alapok ingerküszöbét. Az pedig, hogy magyar közepes méretű vállalatok sikeresen vonjanak be tőkét és jelenjenek meg a tőzsdén, elemi érdeke a magyar tőkepiacnak, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint a fő cél annak a belföldi megtakarítási kultúrának a kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy a hosszú távú, fenntartható növekedés alapja a belföldi források elégséges szintje legyen. Azonban ennek egyik felté-tele, hogy a képződő belföldi megtakarítást ne az állami eladósodás szívja fel. Ha a háztartási megtakarítás nem kerül be a gazdasági vérkeringésbe és a pénzügyi közvetítő rendszerbe, akkor továbbra is távol leszünk a fenntartható, stabil, hosszú távú növekedési pályától – mondta Király Júlia. „Én nem kárhoztatnám azért a háztartásokat, ha folyószámlán vagy betétben tartják a pénzüket. És nem tartom attól Magyarországot kevésbé fejlett országnak, ha a háztartások kisebb hányada választja a fancy megtakarítási formákat, és nem unit-linked életbiztosításokat vásárol a hetvenéves nagymama” – vélte erről az alelnök.

Király Júlia alternatív megtakarítási formákat is javasolt, kiemelve a befektetési alapok jegyeit, a fedezett kötvényeket és a jelzálogkötvényeket. Az alelnök asszony szerint a fedezett jelzáloglevelek biztonságukat, kiszámíthatóságukat tekintve a bankbetéteknek méltó partnerei. A jelzálogpiac Európában az elmúlt néhány évben átalakult, és egy specializált modellből univerzálissá vált. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szigorú szabályok mellett, mint ami korábban a jelzálogbankokra vo-natkozott, valamennyi kereskedelmi bank számára lehetővé vált fedezett jelzálogkötvények kibocsátása. Az MNB minden támogatást meg kíván adni a 2003 óta hibernált állapotban lévő fedezett jelzálogpiac újjáépítésére Magyarországon – mondta erről Király. A probléma az, hogy Magyarországon sokkal szűkebb a jelzálogpiac, mint például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában – mondta el Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. „Magyarországon van három nagy jelzálogbank, az FHB, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank, de ezeknek akkor ment igazán jól, amikor volt állami támogatás a jelzáloghitelekre” – tette hozzá. Kuti Ákos szerint most azért preferálják a jelzálogkötvé-nyeket, mert a pluszfedezet olcsóbbá teszi a refinanszírozást. Aki most akar egyszerű hitelt felvenni, legjobb esetben 14-18 százalékos kamattal szembesül, míg ha ezt jelzáloghitel formájában folyósítják, a kamat lemehet akár 10-12 százalékra is. De ez a piac is csak akkor áll helyre, ha az üzleti környezetben számottevő javulás következik be – tette hozzá.

SZÁMOK
10 706,6 milliárd forint – május végén ennyi volt a magyar állam forintban kibocsátott állampapírjainak összértéke.

50,5 százalék – az összes adósság ekkora aránya a forintban kibocsátott állampapír.

604,1 milliárd forint – május végén ekkora volt a lakossági állampapírok teljes állománya, ez 2012-ben 130,3 milliárd forintos állománynövekedést jelent.

173,6 milliárd forint – ekkora a kifejezetten lakosságnak szánt kamatozó kincstárjegyek állománya.

244,8 milliárd forint – ez az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya.

185,7 milliárd forint – ekkora a lakossági ügyfelek által vásárolható inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény állománya.

PÉNZÜGYI TUDATLANSÁG
Igaz, amíg nem kevés összeg még mindig folyószámlákon hever, mert még csak le sem kötik az emberek, addig nem az a fő probléma, hogy bankbetétekbe vagy állampapírokba áramoljon a megtakarítás, hanem az, hogy a pénzügyi tudatos-ság még mindig ilyen alacsony szinten van, vagyis a legjobb az lenne, ha a különböző megtakarítási formákat együttesen lehetne felpörgetni. Az OECD által végzett legfrissebb kutatás szerint a hazai felnőtt lakosság fele (52 százaléka) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. A tartalékokkal rendelkezők közül minden második válaszadó félretett pénzét otthon vagy lakossági folyószámláján tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók alig negyedére jellemző, ez a kutatásba bevont 14 ország vonatkozásában a legalacsonyabb arányt jelenti. Ha ezzel a kampánnyal el lehetne érni, hogy ne a párnacihában vagy bankbetétben legyen a pénz, hanem az ügyfél értékpapírszámlát nyisson befektetési szolgáltatónál, banknál vagy akár a postán, az már nagy előrelépés lenne – véli Katona Zsolt, hiszen innen már csak egy ugrás, hogy ne csak állampapírt vegyen a lakosság, hanem részvényeket vagy más befektetési ter-mékeket is.

Azt azonban mindenképpen tudatosítani kell a befektetőkkel, hogy az állampapír csak egyfajta befektetési lehetőség. A lakosság megtakarításait érdemes diverzifikálni, a kockázatokat megosztani az egyes befektetési termékek között, és az egyének kockázatvállalási hajlandóságát is figyelembe véve részvényeket vagy befektetési jegyeket is vásárolni.

Helyek, díjak, hozamok
A magyar állampapírok elsősorban a Magyar Államkincstár (MÁK) állampénztári irodáiban vehetők meg és adhatók el a lakosság számára. Fő szabályként minden szolgáltatás, számlanyitás, számlavezetés, utalás ingyenes, legfeljebb a mezei befektetők életében nem lényeges extráknak, például az állampapír fizikai kikérésének van díja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például egy kötvény futamidő vége előtti eladása esetén ne érné veszteség a magánbefektetőt, hiszen ilyenkor alacsonyabb áron vásárol vissza az állam. A legtöbb lakossági papír a MÁK internetes felületén, a WebKincstáron keresztül is megvehető. Ahhoz azonban, hogy valakinek regisztrációja legyen, egyszer biztosan meg kell jelenni egy fiókban. Bizonyos állampapírok a MÁK-on kívüli csatornákon is elérhetők, így a kamatozó kincstárjegyek az úgynevezett elsődleges forgalmazók fiókhálózatában (CIB, K&H, OTP, UniCredit Bank és Takarékbank), míg a kincstári takarékjegyek a Ma-gyar Posta Zrt. kijelölt fiókjaiban. A fix kamatozású lakossági állampapírok 7,75-8 százalékos kamata is attraktív, de az inflációkövető Prémium-sorozatok akár 9 százalékot is meghaladó hozamai már kifejezetten magasnak számítanak a most elérhető befektetések területén.