Folyamatos hadigazdálkodás

A fővárost sokágú polipként szorongatja az a majd 200 milliárdos adósságállomány, amelynek döntő része (170 milliárd forint) 2010-ig keletkezett. Budapest finanszírozása e pillanatban sokismeretlenes egyenlethez hasonlít, ugyanis az elkö-vetkező hetekben, hónapokban dől el, változhat-e például a forrásmegosztás a főváros és a kerületek között, lesznek-e új adók, illetve az, hogy az állam mennyi normatívát biztosít a budapesti tömegközlekedés számára. Forrásaink szerint Tarlós István főpolgármester magányos farkasként vívja harcát Budapestért, minden egyes költségvetési forintért meg kell küzdenie. „Demszkynek elég volt egyszer telefonálnia, s a PM-tervezés megértően kezelte a főváros ügyeit, Tarlósnak ezzel szemben enyhén szólva sem baráti közegben kell képviselnie Budapest érdekeit. Folyamatosan azokat a tüzeket kell oltogatnia, amelyeket fideszes honatyák gyújtogatnak” – érzékeltette egyik névtelenséget kérő forrásunk a főpolgár-mester mozgásterét.

A CET. Birtokbavétel, időpont nélkül.

<#zaras_figyelo#>JÁTSZADOZÁS
Ellenzéki részről megoszlanak a vélemények, hogy Tarlóst vagy inkább a kormánypártot bírálják Budapest kapcsán. A parlamentben leszavazott dugódíjról például az LMP úgy vélekedett, hogy a Fidesz szerencsétlenül nyúlt e sok szempontból előnyökkel járó eszközhöz. „Az egész színjáték arra volt jó, hogy egy alapvetően hasznos rendszert hosszú időre lejárassanak a választók előtt” – mondta lapunknak Somfai Ágnes, az LMP fővárosi frakcióvezető-helyettese. A pártok között nincs vita abban, hogy a BKV nem kizárólag Budapest ügye, működtetésében részt kell vállalnia az államnak. Ehhez képest ellenzéki városatyák úgy látják, a kormányzat önkényétől függ a közlekedési vállalat sorsa. „Játszadoznak a különféle adókivetési javaslatokkal, ám ha az állam valóban kivonul a finanszírozásból, azzal a végső döfést adja meg a BKV-nak és valószínűleg Budapestnek is” – fogalmazott lapunknak Somfai Ágnes.

FÜGGŐ JÁTSZMÁK

ÖRÖKÖLT TÖRTÉNET – A BKV
A mindenkori városvezetés számára az elmúlt huszonkét évben a legnagyobb fejtörést a BKV működtetése okozza. A kaotikus helyzetet Tarlós István megörökölte Demszky Gábortól, s úgy tűnik, 2010 óta nem sikerült rendeznie. Sőt, nehe-zebb feltételek között kellene egyensúlyoznia, a kormány ugyanis elejtett egy olyan nyilatkozatot, hogy a fővárosi közlekedési vállalatnak idővel „önfenntartóan” kell működnie. Utóbbi fogalmat senki nem bontotta ki, de az már biztos, hogy jövő-re kevesebb állami normatívát kap, mint korábban. Egyelőre elhárult a csődveszély, ugyanis megállapodott a főváros 9 bankkal állami kezességvállalás mellett a BKV idén lejáró 61,7 milliárd forintos adósságállományának megújításáról. A hite-lek visszafizetése többségében a 2014. októberi választásokat követően esedékes, 9,4 milliárd forint kivételével. A hitelek visszafizetésére általános megítélés szerint a BKV csak akkor képes, ha a főváros a közlekedési vállalat indokolt költsé-geinek bevételekkel nem fedezett részét az államtól megkapja. A normatív támogatás folyósítása is veszélybe került, ennek összege évi 32 milliárd forint, ám nem tudni, hogy a központi költségvetés meddig és milyen feltételekkel biztosítja. Az infláció amúgy is csökkenteti a normatív támogatás értékét, merthogy 2006 óta változatlan az összeg, egy fillérrel nem emelkedett. A fővárosi közlekedési cég belső adósságállománya 800 milliárd forint, külső adóssága 62 milliárd, amelynek törlesztésére 2015-ig kap haladékot. Azaz csak átrakták a következő ciklus városvezetésének a nyakába a hitel-visszafizetés terhét.

A CET, AZ ÜVEGBÁLNA
Sikertörténet, Budapest egyik szimbóluma lehetne, ehelyett bonyolult perek rombolják a renoméját, s még mindig üresen áll a hajdani közraktárak területén kialakított CET kulturális és szórakoztató-központ. A mintegy 27 ezer négyzetméteres komplexum átadását eredetileg 2010 augusztusára tervezték, PPP-konstrukcióban a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalásával. A Porto Invest Kft. fejlesztéseként épült, ám egy éve Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kérésére leállíttatták a használatbavételi engedélyeztetési eljárást. A beruházást az ÁSZ is vizsgálta, s úgy találta, 13 milliárd forintot megalapozatlanul fizettek ki, rendőrségi nyomozás indult. A 95 százalékos készültségű épület azóta üresen áll. A Figyelő próbált információt szerezni a városháza illetékeseitől arra vonatkozóan, hogy mekkora összegről folyik a vita a generálkivitelezővel és az ügyletbe kapcsolódó pénzintézettel, de konkrét számot nem mondtak. Azzal érveltek, ez is a jogvita része. (A beruházás teljes költsége 30,8 millió euró, a Porto Investment 28,4 millió euró hitelt vett fel.) Hanzély Ákos úgy vélekedett, „a CET kulturális szórakoztató-központ birtoklásáért folyó vitában nagyon összeveszett a főváros vezetése a kivitelezők-kel, ráadásul olyanért harcol, ami vinni fogja a pénzt”. Ő maga erősen szkeptikus a tekintetben, hogy rentábilisan lehet működtetni egy ilyen önkormányzati megakomplexumot. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes irodája lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint a Porto Kft. és a generálkivitelező WHB konzorcium jogellenesen bitorolta a komplexumot és az azt körülvevő közterületet. A Fővárosi Ítélőtábla azonban nemrégiben hozott jogerős és végrehajtható ítéletben rendelte el, hogy a beruházó az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül ürítse ki az ingatlant és adja át a Fővárosi Önkormányzat birtokába. A döntés Bagdy értelmezésében kimondja, hogy a Porto Kft. megtagadta a Fővárosi Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés végrehajtását. A kontraktus így ellehetetlenült, és 2011. október 29-i hatállyal megszűntnek tekinthető. Ezen időponttól kezdve a beruházó és kivitelező cégek rosszhiszeműen és jogcím nélkül tartották birtokban a komp-lexumot, ráadásul nem fizették ki az alvállalkozókat. „A Fővárosi Önkormányzat felkészült a birtokbavételre, a hibák és hiányosságok felszámolására, a munkálatok befejezésére és a komplexum megnyitására. Ugyanakkor a főváros továbbra is megállapodásra törekszik, és el kíván számolni a szolgáltatóval” – áll a nyilatkozatban, a megnyitás konkrét időpontjának megjelölése nélkül.

NÉGYES METRÓ
Egyszerre rémregény és a Guinness-rekordok könyvébe illik a budapesti 4-es metró épülésének története, annyiszor módosult a terv, az átadás időpontja s a finanszírozás feltételei is. Most épp a dugódíj leszavazása miatt bizonytalan, hogy hozzájut-e a teljes uniós támogatáshoz. Az Európai Bizottsággal való 2009-es megállapodásban ugyanis szerepelt, hogy forgalomszabályozó eszközként Budapest 2013 nyarán bevezeti a dugódíjat, igaz, ennek meg kellett volna teremteni a műszaki feltételeit is, erre azonban nem került sor. Kormányzathoz közel álló forrásaink szerint a kabinet az EU-hoz fordul, s tájékoztatást kér, kaphat-e halasztást a dugódíj bevezetésére. E pillanatban a 4-es metró műszaki átadásának idő-pontja 2014 tavasza, ez elvileg tartható, hiszen 70 százalékos a készültsége. A kivitelezés teljes költsége 373,3 milliárd forint, ebből a már szerződéssel lekötött összeg 330 milliárd, és tavaly év végig 239 milliárd forintot ki is fizettek a munkákért. Csakhogy ezenfelül a vállalkozók által benyújtott pluszkövetelések értéke 105 milliárd. Továbbá 30 milliárd forintról vitázik az alagútfúró Bamco konzorcium, és feleennyire tart igényt a metró elektronikáját építő Siemens vezette konzorci-um. Az EU egyébként a 2009-es megállapodás alapján 181 milliárd forintot áll a költségekből, az állam 41 milliárdot, a többit és a pluszköltségeket Budapestnek kell előteremtenie.

A főváros költségvetését ismerő informátoraink szerint Atkári János, a főpolgármester – posztjáról ez év elején leköszönt – volt pénzügyi tanácsadójának diagnózisa ma is hajszálpontosan érvényes. „Budapest pénzügyi értelemben 2012-ben is a fennmaradásért küzd. Folytatódik a hadigazdálkodás.” Atkári az egyik legsúlyosabb gondnak nevezte, hogy a budapesti adósságállomány 30 milliárd forinttal növekedett másfél év alatt. Az ő és más pénzügyi szakértők véleménye szerint sem kellene az államnak külön támogatni a fővárost, elegendő lenne, ha kevesebbet vonnának el tőle. „A főváros nehéz helyzetéért s általában az adósságállomány növekedéséért a jelenlegi városvezetés a felelős” – vélekedett Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Másfél évvel ezelőtt, 2010 végén az adósság 168,4 milliárd forint volt, 2012 és 2015 között valahol 208,8 milliárd és 179,8 milliárd között ingadozik, attól függően, hogyan alakul a forint árfolyama. „Ennek oka többek között a forint gyengülése is, mert az önkormányzat adósságának egy jelentős része euróalapú” – magyarázta Horváth Csaba. A kialakult helyzetért a városvezetést felelőssé tévő kijelentésének némiképp ellentmondva lapunkhoz eljut-tatott írásbeli válaszában kifejtette, hogy „az önkormányzatok gazdálkodására s így a budapestire is a legnagyobb veszélyt és bizonytalanságot a Fidesz-kormány jelenti”. A nonortodoxiából következő nehézségekért szerinte egyértelmű a kabi-net felelőssége. „Budapest csődjének kockázata az ország csődkockázatával együtt jelentősen nőtt, a jelenlegi helyzetben egy dolog biztos, a bizonytalanság” – írta.

Hanzély Ákos fővárosi LMP-s városatya álláspontja szerint „folyamatos rögtönzések tanúi és elszenvedői vagyunk”. A kórházak kikerültek a főváros irányítása alól, az iskolákról és más intézményekről továbbra sem tudni, hogy az állam finan-szírozza őket, vagy az önkormányzatoknak is be kell szállniuk a működtetésbe. Hanzély a mostani városvezetés mentségére hozta fel, hogy horribilis adósságot örökölt, s nyakába szakadt a BKV húsz éve megoldatlan finanszírozásának terhe is. „Ráadásul jelentős forrásoktól esett el Budapest – egyebek között az idegenforgalmi adótól –, ez szoros összefüggésben van azzal, hogy a forrásmegosztás a kerületek javára billent” – készített gyorsmérleget arról, milyen okok ingatták meg a főváros helyzetét. Az összadóbevétel 60-70 százaléka a kerületekhez folyik be, így például az idegenforgalmi, a gépjármű-, a telek- és építményadó. Az szja helyben maradó részén és az iparűzési adón pedig osztozkodnia kell a fővárosnak és a kerületeknek. Hanzély szerint képtelen helyzet állna elő azzal, ha az állam valóban kivonulna a BKV finanszírozásából. Emiatt van kapkodás, a dugódíj és a hídpénz ötlete. A városvezetés pánikszerűen próbál pluszbevételi forrásokat te-remteni. „Ha csökken az állami normatív támogatás, elkerülhetetlen a BKV összeomlása, ez egyet jelent a főváros csődjével” – fejtegette Hanzély. Ez politikailag persze vállalhatatlan lenne, ezért a városvezetés és a kormány az utolsó pillanat-ban kitalál majd valamit. Ahogy történni szokott.