Lehet Ön akár egy átlagos Facebook-, vagy Twitter-user, akár egy online párkereső (mint például az eHarmony, vagy a Match.com) felhasználója, az Ön által választott profilkép jelentősen befolyásolja virtuális személyiségének életét. A legtöbben arcképüket töltik föl, vagy egy selfie-t, míg mások gyermekeiket, házi kedvencüket, vagy olyan szimbólumot választanak, mellyel azonosulnak. Amennyiben vonzó profilt szeretne (márpedig legyünk őszinték, lehet-e más célunk egyáltalán?!), legjobb választása egy olyan csoportkép, melyen barátaival szerepel - derül ki Drew Walker és Edward Vul kísérletéből, melyet a Californiai Egyetemen végeztek el.

A cheerleader hatás lényege, hogy mindenki sokkal megnyerőbbé válik, amennyiben emberek gyűrűjében jelenik meg. Egy magánszemély profilja is azt az üzenetet hordozza így, hogy széles támogatói köre elfogadja. Elég ehhez a Lakers, vagy a Dallas Cowboy szurkolói csapatára gondolni. Ezek a gyönyörű lányok sokkal kevésbé kötnék le a nézők figyelmét, ha külön-külön táncolnának, és a róluk szóló híreket is sokkal kevesebben lapoznák végig.

Ez a megfigyelés két korábbi eredményre is visszavezethető. Az ún. Ebbinghaus illúzió lényege, hogy bármely pont méretét meghatározz, hogy mekkorák veszik körül. Sokkal nagyobbnak látjuk, ha kisebbek közé tesszük, míg kisebbnek, ha nagyobb pontok között ábrázoljuk. Ez mára közismert jelenség, de messze vezetnek a következményei, akárcsak az ún. hold illúziónak. Az égitest sokkal nagyobbnak látszik, amikor még „összeér a horizonton a Földdel, mint amikor már az égbolton teszi meg útját.

Walker és Vul magyarázata szerint a cheerleader hatás három különböző vizuális-kognitív folyamat eredménye. A profilképek esetében a csoport mérete, annak elhelyezkedése és az átlagos érzelmi töltet mind azonnal megjelenik az agyban. A globális impresszió meghatározza mindazon gondolatainkat, amelyet a képen szereplő egyénekhez kötünk.

A kísérletek sorozata mind azt bizonyította, hogy az alanyok a csoportban megjelenő arcokat jobban kedvelték, mint az egyedül állókat. Személyes megjelenésünkön tehát leginkább úgy javíthatunk, ha nem egymagunkat toljuk előtérbe, hanem egy kapcsolati háló tagjaiként mutatjuk be. A kutatókat is meglepő eredmény azonban, hogy nem találtak különbséget a csoportméretet változtatva (4, 9, illetve 16 fővel kísérleteztek) az egyes szereplők értékelésében.

Cindi May a Charleston College pszichológia professzora.