A szerző, Joelle Stolz szerint a "nacionalista konzervatív Orbán Viktor Magyarországa éppen most találja fel az indulati demokráciát: egyedülálló módon, legalábbis az Európai Unióban, a parlamentet a hatalom igényei szerint rángatja, miközben a közvélemény érzelmeivel játszik".

"A huszáros módszer" példájaként említette a tudósító, hogy az ároktői banda ügye miatt a parlament eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának felső korlátját a kiemelkedő súlyú bűncselekményeknél, vagyis egy napi aktualitást kihasználva a kormány a választások közeledtével kielégítette a szélsőjobboldali választótábor rendpárti igényét.

Idézte a lap a Helsinki Bizottságot, amely szerint nemcsak az alkotmánnyal, hanem az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is ellentétes a törvény. A tudósító szerint nem kétséges, hogy Budapestet ezért el fogják ítélni az európai intézmények, s a parlament kénytelen lesz módosítani a törvényt, de addig "sok víz lefolyik még a Dunán és a választások is le fognak zajlani".

A három csapás törvény a lap szerint számos "perverz hatással" járt a szegénység által leginkább érintett cigányokra nézve: egy fiatal romát például csak azért ítéltek 11 évre egy takaró eltulajdonítása miatt, mert visszaeső volt.

Miközben a szegényekkel szemben szigorú, a gazdagokkal szemben kíméletesebb a magyar igazságszolgáltatás, leszámítva azt, amikor Orbán Viktor politikai ellenfeleiről van szó - jegyezte meg a tudósító, megemlítve Eva Rezesová "szlovák milliomos" esetét is.

Az Le Monde cikke.