Az egyetemi tanár úgy véli, nem egészen tisztességesen fogalmazta meg év elején a kormány azt, hogy miért is akarja látni a más országokba vitt jövedelmeket, ugyanis a tőkeszabadság elvével összeegyeztethetetlen a befektetések megadóztatása pusztán azon az alapon, hogy külföldön vannak. „Ezzel együtt a kormány biztosan meg tudott fenyegetni bizonyos embereket, de ezek nagyon tájékozatlanok voltak. Az viszont biztos, hogy tisztességtelen politika az, amikor össze akarnak mosni bűnözőket az ártatlanokkal" - mondta Deák Dániel. Ugyanakkor a kormányzati szándék, hogy felderítse az adózatlan pénzeket, nagyon is érthető - szögezte le - mivel valóban jelentős adóbevételhez jutna Magyarország. „Ráadásul olyan pénzhez, amit teljesen reménytelen elérni, amire keresztet lehet vetni. Ilyen szempontból tehát ez teljesen racionális lépés volt" - húzta alá a Corvinus Egyetem tanára.

A Rubik egyezmény azonban meghiúsult, vélhetően azért, mert az EU nem nézte jó szemmel. A Svájci Államszövetséggel kötött egyezmény pedig továbbra is kevés jogosultságot ad a magyar adóhatóságnak. „Először is csak akkor jut adatokhoz a magyar adóhatóság, ha kéri azokat. Ha nem kéri, akkor nem kap. Fiktív alapon nem lehet kérdezgetni, vagyis az adóhivatalnak rendelkeznie kell néhány konkrét információval az adózóról, a jövedelemről. Ha ez nincs, akkor válaszok nélkül maradunk. Vagyis ez a hagyományos adóügyi információcsere tulajdonképpen semmire nem jó - mondta.

További részletek az e heti Figyelőben.